Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 8. Kőszénipar - a. A salgó-tarjáni kőszénbányák
Mint szintén már említve volt, vagyon a társulatnak fekvő birtokában nagyobb kiterjedésű erdeje is, de még mezei gazdasága is. Az előbbi felette könnyebbíti az aknákbani pálya (magukba az aknákba szükségelt támoszlopok megszerzését), továbbá a netaláni építkezéshez szükséges épületfát némileg pótolja, tudniillik jó minőségű fát olcsón nyújtván. A [mezei] gazdaság pedig kitartja valamennyi vonóállatokat (lovakat), amelyekből jelenleg 25 pár vagyon, elegendő és jó minőségű szénával és zabbal. Tűzveszély ellen rendezett tűzoltóegylet alakíttatott, mely a legjobb és célszerű eszközökkel és fecskendőkkel van ellátva. Egészségügy tekintetéből 1870 [-ben] épült egy egészen különálló betegápolda, mely szakértők nyilatkozata folytán ritka a maga nemében. Egy állandóan felfogadott orvostudor, ki a munkások társulati pénztáraiból (Vereinkasse) úgy, mint nemkülönben a társulat magánpénztárából évi határozott fizetés mellett fogadtatott. Ennek kötelessége minden beteget orvosolni. 181 A munkások társulati pénztára (Vereinkasse) oly virágzó állapotban vagyon, hogy ma körülbelül 70 000 Ft-nyi tőkével bír. Ennek kamataiból betegek ápoltatnak, szerencsétlenség által munkaképtelenekké vált egyének, árvák és özvegyek illendően elláttatnak. Sokat lendített ezen társulati pénztár a Salgó-Tarjáni Nyilvános Takarékpénztár virágzásához, minthogy 100 db 50 Ft-os részvényt elfogadni késznek nyilatkozott, mi a takarékpénztár életbe léphetését nagyon előmozdította. A takarékpénztár maga pedig a munkásokat, takarékosságukhoz szintén nagy ösztön[zés]t nyújtván, azokat is vagyonuk szaporodására gerjesztette. Ily viszonti összetartás okozta, hogy ugyanazon részvények, melyek 50 Ft alaptőkére szállanak, ma már 100 Ft-tal is megfizettetnek. De a tisztek irányában is igen szépen gondoskodott a részvénytársulat, miként ugyanazok és családjaik számára nyugdíjalapnak egy tetemesb alapítványt rendezett. Ebből azon tisztek, kik a jelenleg fennálló törvények értelmében a munkástársulati pénztárból (Vereinkasse), jótéteményeiből nem részesülhetnek, vagy ők maguk, ha hiba nélkül szolgálatra képtelenek volnának, vagy az ilyenek árvái és özvegyei igen szépen elláttatnak. Iskolaügyről sem feledkezett [meg] a részvénytársulat annyiból, hogy a munkások gyermekei számára egy igen jól berendezett elemi iskolát tart. A jelenlegi igazgatóság különösen kitüntette az egész bányászati vállalatot a bécsi világkiállításon 1873 [-ban], ahová sok számos, igen érdekes térképeken kívül egy darab kőszenet is felküldött, mely 15 bécsi mázsa súlyt nyomott, és amely kőszénszakértők által különösen feltűnőnek találtatott. Áldás kövesse ezen valódi szép és nagyszerű hazai vállalatot! 181 Salgó-Tarján ismert bányaorvosa volt dr. Jungmann Mihály (1827-1907). Brellich János salgótarjáni bányavállalkozó hívta meg 1859-ben Zagyvára, Inászópusztára bányaorvosnak. Később Salgótarjánban működött bányaorvosként és magánorvosként egyaránt. 1869-ben, balesete következtében megszűnt a bányaorvosi pozíciója. 1871-1879 között községi orvosként dolgozott tovább. Szvircsek, 2000. 663. p. 206