Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 8. Kőszénipar - a. A salgó-tarjáni kőszénbányák

Mint szintén már említve volt, vagyon a társulatnak fekvő birtokában na­gyobb kiterjedésű erdeje is, de még mezei gazdasága is. Az előbbi felette könnyebbíti az aknákbani pálya (magukba az aknákba szükségelt támoszlo­pok megszerzését), továbbá a netaláni építkezéshez szükséges épületfát né­mileg pótolja, tudniillik jó minőségű fát olcsón nyújtván. A [mezei] gazda­ság pedig kitartja valamennyi vonóállatokat (lovakat), amelyekből jelenleg 25 pár vagyon, elegendő és jó minőségű szénával és zabbal. Tűzveszély ellen rendezett tűzoltóegylet alakíttatott, mely a legjobb és célszerű eszközökkel és fecskendőkkel van ellátva. Egészségügy tekintetéből 1870 [-ben] épült egy egészen különálló beteg­ápolda, mely szakértők nyilatkozata folytán ritka a maga nemében. Egy állan­dóan felfogadott orvostudor, ki a munkások társulati pénztáraiból (Verein­kasse) úgy, mint nemkülönben a társulat magánpénztárából évi határozott fi­zetés mellett fogadtatott. Ennek kötelessége minden beteget orvosolni. 181 A munkások társulati pénztára (Vereinkasse) oly virágzó állapotban vagyon, hogy ma körülbelül 70 000 Ft-nyi tőkével bír. Ennek kamataiból betegek ápol­tatnak, szerencsétlenség által munkaképtelenekké vált egyének, árvák és özve­gyek illendően elláttatnak. Sokat lendített ezen társulati pénztár a Salgó-Tarjáni Nyilvános Takarékpénztár virágzásához, minthogy 100 db 50 Ft-os részvényt elfogadni késznek nyilatkozott, mi a takarékpénztár életbe léphetését nagyon előmozdította. A takarékpénztár maga pedig a munkásokat, takarékosságuk­hoz szintén nagy ösztön[zés]t nyújtván, azokat is vagyonuk szaporodására ger­jesztette. Ily viszonti összetartás okozta, hogy ugyanazon részvények, melyek 50 Ft alaptőkére szállanak, ma már 100 Ft-tal is megfizettetnek. De a tisztek irányában is igen szépen gondoskodott a részvénytársulat, miként ugyanazok és családjaik számára nyugdíjalapnak egy tetemesb ala­pítványt rendezett. Ebből azon tisztek, kik a jelenleg fennálló törvények ér­telmében a munkástársulati pénztárból (Vereinkasse), jótéteményeiből nem részesülhetnek, vagy ők maguk, ha hiba nélkül szolgálatra képtelenek vol­nának, vagy az ilyenek árvái és özvegyei igen szépen elláttatnak. Iskolaügyről sem feledkezett [meg] a részvénytársulat annyiból, hogy a munkások gyermekei számára egy igen jól berendezett elemi iskolát tart. A jelenlegi igazgatóság különösen kitüntette az egész bányászati vállala­tot a bécsi világkiállításon 1873 [-ban], ahová sok számos, igen érdekes térké­peken kívül egy darab kőszenet is felküldött, mely 15 bécsi mázsa súlyt nyomott, és amely kőszénszakértők által különösen feltűnőnek találtatott. Áldás kövesse ezen valódi szép és nagyszerű hazai vállalatot! 181 Salgó-Tarján ismert bányaorvosa volt dr. Jungmann Mihály (1827-1907). Brellich Já­nos salgótarjáni bányavállalkozó hívta meg 1859-ben Zagyvára, Inászópusztára bánya­orvosnak. Később Salgótarjánban működött bányaorvosként és magánorvosként egya­ránt. 1869-ben, balesete következtében megszűnt a bányaorvosi pozíciója. 1871-1879 között községi orvosként dolgozott tovább. Szvircsek, 2000. 663. p. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom