Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

A. Bevezetés - 2. „Nógrád megye monographiája”

vak 84, a nádasok 127 katasztrális holdat foglaltak el. Azonban a hasznavehetetlen területek kiterjedése is nagy volt: 45 504 katasztrális hold! A megye növényzetének leírásakor a növényfajok felsorolása mellett lelőhelyi példákat hoz fel elsősorban Losoncról és annak környékéről. A megye közigazgatási és oktatási viszonyainak ismertetése során a szerző alaposságra törekedett: törvénycikkekre, tanfelügyelői s minisztériumi jelentésekre hivatkozik. Bemutatja a közigazgatási tisztviselőket és személyzetet, a gyámhatósági szervezetet, táblázatokban ismerteti a balassagyarmati, a füleki, a losonci, a nógrádi, a szécsényi és a sziráki választókerületeket. A választókerületek ismertetésekor közli a választási hely illetve az alája sorolt települések nevét, lélekszámát, a szavazati joggal rendelkezők és választandók számát. Ismerteti a megye igazságszolgáltatási viszonyait, a megye első folyamodású törvényszéke Balassagyarmaton működött, mellette öt járásbíróság végezte munkáját: Balassagyarmaton, Szécsényben, Losoncon, Füleken és Szirákon. Ami a pénzügyi viszonyokat illeti, a megye a zólyomi pénzügyigazgatóság alá volt rendelve, és hat adóhivatallal tevékenykedett: Nagyorosziban, Balassagyarmaton, Szirákon, Szécsényben, Losoncon és Füleken. Amire nagy hangsúlyt fektetett a szerző, az a megye oktatásügye volt. Ebben a fejezetben két forrásra hivatkozott: Fráter Pál megyei tanfelügyelő által az iskolatanács számára 1873. december 18-án beterjesztett statisztikai kimutatására, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1873. évi jelentésére. A hivatkozásban leszögezte, hogy elsősorban a minisztérium adatait használja. A megyében működő elemi és népiskolák száma az 1871/1872. tanévben 297 volt s a tanköteles gyerekek száma összesen 29 479, közülük azonban csak 24 357-en jártak iskolába. A megyében összesen 354 tanár és tanító működött. A monográfia bemutatja a losonci négyosztályos állami gimnázium létrejöttét, felépítését, tanárait, továbbá a losonci állami tanítóképzőt és annak gyakorlóiskoláját is. A megye pénzintézeteit igen röviden ismerteti: csupán az alapítási évet, a székhelyet és az 1873. december 31-i mérlegeiket közli. A rövid utalás után a megye jelentős iparintézeteit írja le. A gyáraknál az alapítási körülmények rögzítése mellett a kézirat készítésének időpontjában az aktuális helyzetet is elemzi: kik és hogyan dolgoznak, mit használnak fel, honnét szerzik be az alapanyagot. A megye kőszéntelepeinek leírásakor geológiai jellemzést is nyújt. A megyében található gyógyforrások rövid bemutatása mellett a Balassagyarmathoz közel fekvő gyógyhatású fürdőt illetően megjegyezte a szerző, hogy a megyének jobban kellene gondoznia egyetlen fürdőjét, hiszen hatásában vetekszik egyes külföldi gyógyfürdőkkel. 19