Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
A. Bevezetés - 2. „Nógrád megye monographiája”
A megye műemlékeiről szóló fejezetben hivatkozik Rómer Flóris és Kubinyi Ferenc 1864-es felmérésére, melynek rajzait Bergh Károly készítette el. 38 Shvoy Miklós megemlíti, hogy a rajzokat pénz hiányában nem tudták kiadni. A pogányvárakról is tett említést, ezek kapcsán Wenzel Gusztáv 1867ben Rimaszombaton Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésén elhangzott előadására hivatkozik. A fejezet további részében a megyében található várak történetét ismerteti, Mocsáry Antal 1820-1826-ban megjelent műve alapján. Ugyancsak ebben a fejezetben nyújt adatokat a zsélyi Zichy-kastélyról, ahhoz kapcsolódóan a szeniorátus történetéről, a család szeniorairól, levéltáráról. A levéltár ismertetésénél feltételezhetően a Nagy Iván, Nagy Imre és Véghely Imre által alkotott levéltárvizsgáló-bizottság jelentését használta fel. 39 A Zichy család zsélyi uradalmának tagosított és tagosítatlan birtokait táblázatokban, művelési ágak szerint ismerteti. A monográfia a megye Sziráki, Füleki, Losonci, Balassagyarmati, Nógrádi és Szécsényi járásainak településeit, pusztáit az ábécé betűi szerinti sorrendben is bemutatja. A településenként váltakozó terjedelmű ismertetések természet- és gazdaságföldrajzi adatokat nyújtanak. Röviden jellemzi az adott településre jellemző akkori állapotot, státust, nyelvet. A puszták kapcsán külön megjegyzi a szerző, hogy azokat röviden írja le, mert hasonlónak tekintendők azon települések határjaihoz, melyekhez csatolva vannak. A következő fejezet ábécérendes táblázatban közli a megye településeinek közigazgatási, törvénykezési, telekkönyvi, adóhivatali és körjegyzői szempontból való hovatartozását. A megye népességi viszonyait leíró fejezetben az 1869. évi népszámlálás adatait használta fel, továbbá hivatkozott egy általa eszközölt, 1874 elején végrehajtott, megyei szintű népszámlálás adataira is. Erre vonatkozólag további adatokat nem sikerült fellelni. A megye népessége 1870-ben 198 269 főt tett ki, az 1874-es felmérés már 206 513 főt mutatott. Számadatokkal ismerteti, hogy hány fő melyik hitfelekezethez tartozott, táblázatokban szemlélteti a népesség születési év szerinti megoszlását. A születési és halálozási adatok ismertetése után a megye egészségügyi viszonyait taglalja. Ennek kapcsán legtöbbet a megyében 1872-1873 között lezajlott kolerajárvánnyal foglalkozik, amelynél dr. Grósz L.-nek „Az 1872/3. évben uralgott cholera38 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemlékvédelmi Hivatala (előtte Országos Műemlékvédelmi Hivatal) könyvtárában fennmaradt egy kézirat, mely Rómer Flóris útijegyzőkönyveit tartalmazza. Moháry Gyula plébános Nagybárkányról 1874. január 30án írt levele szerint Rómer Flóris 1866-ban a mátraverebélyi templomban régészeti tanulmányokat folytatott, jegyzeteket és rajzokat készített. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemlékvédelmi Hivatala Könyvtára. MOB-15/1874. sz. 39 Az erre vonatkozó irodalmat lásd a „Zsélyi gróf Zichy család levéltára és szeniorátusi javak rövid vázlata" című alfejezetben. 20
