Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 6. Üveggyárak - a. Katalin-völgyi, Szinóbánya mellett

Mész, melyből évenként 400 mázsa szükségeltetik, ezt szerzi a gyár a Feketepatak[ról], Gömör megyei, klenóczi uradalomból.

148 Kerül ez 2 Ft 5 kr-ba gyárig szállítva. Arsenikből kell évenként 20 mázsa, azt Prágából hozatja és kerül mázsája 16-18 Ft-ba.

149 Üvegtöredék kell vagy 2 000 mázsa és Budapestről szereztetik, kerül mázsája 4 Ft 50 kr-ba. A többi apróbb szükségleteket, úgymint miniom, bórax etc., részint Budapestről, részint pedig Bécsből hordatja.

150 Köszörűkövek részint a porosz, sziléziai, részint pedig a hannoveri használtatnak. Ezeket egy prágai kereskedő szerzi, akitől a gyár minden e tekintetbeni szükségletét veszi. Kerül darabja általában 6 Ft 50 kr-ba. A közönséges űrmértékek, Schok szerint köszörült darabok pedig darabonként adatnak által a világkereskedésnek. Ugyanily módon kapják a munkások is díjazásukat. Táblaüveg, mint már említettem, itt nem készíttetik. Fekszik a gyár Losonctól 2 mérföldnyire, fuvarbér pedig mázsánként Losoncra: 20 kr, Budapestre pedig 1 Ft 20 kr. Rendkívüli elemi csapások [közül] egyedül a völgyben leereszkedő felhőszakadások okozhatnak károkat, de melyek, hála Istennek, nem gyakoriak. Egészségügy-állapotról akként vagyon gondoskodva, hogy az egyévi rendes fizetéssel ellátott losonci orvos köteles hetenként a gyárt meglátogatni, honnét is a gyógyszerek rendeltetnek. Ezt ugyan nem a magáéból fizeti a gyártulajdonos, hanem az összes tisztiszemélyzet és munkások által keresett bér csekély levonásából eszközöltetik. Halálozás a köszörűsök közt legnagyobb fokát éri. A gyermekek számára vagyon egy igen jó[l] berendezett iskola, melynek költsége szintén a tisztek és munkások által fenntartatik. És minthogy a gyár egy külön önálló községet képez, a tanító kötelessége egyszersmind a körjegyzői dolgokat végezni. Általában pedig ezen gyár maga nemében a legnagyobb, és legélénkebb valamennyi Nógrád megyei üveggyár közt.

151 148 Klenócz nagyközség a Rima völgyében. Klenóczhoz tartozott Feketepatak. GömörKishont vármegye 58-59. p. 149 Arsenik más elnevezése: mérany. Fényes, 1857. II. köt. 233. p. 150 Miniom: ólommészből hevítés által készített sárgás-vöröses por. A magyar nyelv teljes szótára. II. köt. Szerk. Ballagi Mór. Bp., é. n. Franklin Társulat. 298. p. (Továbbiakban A magyar nyelv teljes szótára. Kötetszám.) Bórax: a bór színtelen, kemény, vízben lúgos kémhatással oldódó, természetben előforduló ásványa. Pallas nagy lexikona, 1893. III. köt. 504. p. isi A gyár technikai fejlődését jelzi az, hogy 1866-ban, Magyarországon először Katalinhután vezették be a gőzerővel történő csiszolást. A gyár 1869-ben Kossuch János Családi Betéti Céggé alakult át. Nógrád vármegye, 1911. 228. p. 184