Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 6. Üveggyárak - b. Zlatnói üveggyár

b. Zlatnói üveggyár Ez fekszik Nógrád megye észak felé legszélső széleiben, a Gömör megyei Kokova helység határának szomszédságában.

152 A gyár építője Zahn J. G[yörgy] volt, ki is azt egy nagy vadonba, 1835-ben sajátjából állította fel, ahová kivált most a hozzájárás már kissé megjavíttatott, azonfölül egymás után gyártáshoz való, terjedelmes épületeket építtetett, s egy igen kényelmes és gyönyörű kilátással bíró úri lakot [is] emelt díszes gyümölcsös- és virágoskerttel, angol modorban berendezve.

153 A gyár akkoriban a Szent-Iványi család rónyai uradalma területén volt építve, s szerződésileg akként állíttatott fel, hogy 36 év múlva minden építmény és hozzá tartozandó beruházás a fentnevezett család birtokába visszaesnek, de mégis azon közös megegyezéssel, hogy az épületeket és a beruházásokat visszaváltás esetén becsáron fogják megváltani. Azonban 1868-ban, tehát a megállapított visszaváltási idő előtt három évvel fentnevezett Zahn J. G[yörgy] az egész telep területét és még a mellette fekvő erdőrészt, mintegy 1117 katasztrális holdat, ugyan a fentnevezett családtól örökáron megvette. E gyarmat közigazgatásilag Cseh-Brezó községhez vagyon csatolva, miért is a helységek név szerinti sorozat[á]ban nincsenek e gyarmat lakosai különösen felemlítve, annyi azonban mégis említésre méltó, hogy a gyári telepítvényben körülbelül 500 lélek lakik. Ezek legnagyobbrészt [római] katolikus vallásúak, és Gömör megyében a kokovai anyaegyházhoz külön koalíció útján csatoltattak, minthogy különben a Nógrád megyében fekvő berzencei anyaegyházhoz kellene tartozniuk. A gyárban a már említett úri lakon kívül vagyon egy három kemencére felállított, mindegyik hét fúvóra készült olvasztó, mely egyes olvasztók mindegyikének három segédmunkása vagyon.

154 Az olvasztók közül az egyik táblaüvegek, a második egyedül köszörűs alá, míg végtére a harmadik közönséges űrmértékek és edények készítéséhez vagyon berendezve. A köszörűkőtermek, melyek [et] egyedül külön e célból épített újabb [építésű] házban állíttattak fel, elkülönítve áll[nak] a többi gyarmati épületektől, de mégis ugyan a fent érintett völgyben. Ezen mű víz, és annak netaláni hiá152 Kokova tót nagyközség a Rimócza-patak mellett. Működött itt üveghuta, ahol táblaüvegeket készítettek, továbbá fűrészmalom, papír- és hamuzsírgyár is. Nevezetes volt a községhez tartozó újantalvölgyi üveggyár. Gömör-Kishont vármegye 59-60. p. 153 Sztudinka Ferenc, a Borovszky Samu által szerkesztett, Nógrád vármegye című kötetben a zlatnói üveggyár alapítását kb. 1830-ra teszi. Szvircsek Ferenc 1833-ra datálja a gyár létrejöttének idejét. Nógrád vármegye, 1911. 221. p.; Szvircsek, 1977. 45. p.; Szvircsek, 1982. 73. p. - Zahn J. György (1803-1873). Művészeti Lexikon. IV. köt. Bp., 1968.764. p. 154 Az 1856-os gyáripari statisztikai felvétel szerint a zlatnói üveggyár két kemencével dolgozott. Szvircsek, 1977. 70. p. 185