Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 6. Üveggyárak - a. Katalin-völgyi, Szinóbánya mellett

tal szalmába pólyáztatnak, melyek annak utána így bepólyázva, egy férfi által ládákba pakoltatnak, és ily módon a világkereskedésnek szétküldetnek. Ezen raktár emeleteiben vannak a tiszti lakok berendezve, a tisztiszemélyzet öt egyénből áll úgymint: egy számvevő [bői], három műgondnok[ból] és egy erdészből, ez utóbbinak vagyon két erdőkerülő mellékelve. Van egy esztergaműhely, melyben két esztergályos a szükséges mintákat készíti, ezek havi fizetésre vannak fogadva. Az üveggyár általában az egész környéknek ad elegendő kereseti alkalmat, mégpedig a legszegényebb hegyi lakosainak úgy, mint különben a jobb talaj [on] fekvőknek is. A szegényebb vidékiek folytonosan egész esztendőben szedik és hozzák a gyártáshoz szükséges kovákat, foglalatoskodhatnak továbbá az erdővágásokban.

145 A jobb talajokon lakók pedig rozsszalma eladásában, pakoláshoz és a kész gyártmányok elszállítás [áv]al lónyabányai és losonci pályaudvarokhoz vagy igen gyakran le Budapestig találnak igen szép keresetet. Sajnálattal kell itt is az utak elhagyottságát ismételnem! A fentebbi kova és jegőc szedetnek az összes Szent-Iványi családi uradalom területén, sőt sok másokén is, amelyért azonban úrijog-elismerésül nem fizet a gyár vagy a szedő semmit, minthogy a gyár azáltal szaporítja az uradalom jövedelmét, hogy az ölfát most már mégis meglehetős áron fizetik. Kap ez ily jegőcszedő mázsáért gyárhoz szállítva 30 kr-t, hordanak is elegendőt, úgyhogy abban a gyár hiányt nem szenved. Minthogy a gyár maga nem készítheti el a szükséges hamuzsírt, kénytelen abból évenként 900-1 000 mázsát venni. Szerez pedig a gyár belföldön annyi hamuzsírt, amennyit szerezhet, de szükség esetén hozatja Troppau sziléziai városból.

146 A belföldi [hamuzsír] 15 Ft 16 kr-ba, troppaui pedig 17 Ft 60 kr-ba kerül, minőségre egészben egyformák. Sziksót, specifice szódát, melyből évenként 1 000 mázsa szükségeltetik, kapja 12 Ft-jával, az alkálit pedig és a káli-nátront, melyek mindegyikéből 100 mázsa szükségeltetik, ezt kapja előbbit 14 Ft-ért, utóbbit pedig 15 Ft-ért, és hozatja New Castle angolországi gyárból.

147 145 Kova: tűz csiholására alkalmas, szilíciumot tartalmazó kemény kvarckő. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1970. II. köt. 597. p. Kovasav: szilíciumoxid (SÍO2) közismert más elnevezései: kvarc, kvarchomok, békasó. Szvircsek, 1982. 49. p. 146 Troppau a Sziléziai hercegség fővárosa, számos posztó-, gyolcs-, bőr- és szappangyára volt, posztóvásárairól is nevezetes. Fényes, 1857. II. köt.104. p. 147 A szódát (Na2CC>3) a nátronüveg gyártásához használták, amelyet a háztartási cikkeknél, palackoknál és ablaküvegeknél használták fel. A másik fajta a káliüveg volt, mely finomabb és csiszolásra alkalmasabb üvegként nem tartalmazott szódát. Szvircsek, 1982.83. p. 183