Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VIII. A megye szervezete - 1. Gyámhatósági szervezet

8. Az ingatlan javak rendszerint csak az árvák nagykorúságáig köthető írásbeli szerződés mellett, bérletileg kezelendők, kivéve: a) azt, ha az árvák életben lévő egyik szülője, mint természetes és törvé­nyes gyám kezelné a birtokot, és kezelése se hűség, se célszerűség tekinteté­ből nem eshet kifogás alá, b) ha az árva oly család tagja, mely véle vagyonközösségben áll, és úgy élelmezéséről, mind ruháztatásáról és neveléséről kellően gondoskodik, és a bérbeadás sem a családra, sem az árvára nem lenne előnyös. 9. Az oly ingatlan javak, melyeknek megtartása nem mutatkozik az ár­vákra nézve hasznosnak és célszerűnek, adattassanak el, mégpedig rendsze­rint többet ígérés útján, de ha az illető községi és járási gyámok a magánú­ton való eladást javallának, a központi főgyám és tisztiügyész meghallgatá­sával az megengedhető legyen, azon kikötéssel, hogy az eladási ár ne le­gyen kisebb a becsértéknél. 10. Ingatlanok eladása vagy megosztása alkalmával a vételár egy része kamatozás végett kellő biztosíték mellett a vevő vagy osztozó félnél is meg­hagyható. 11. Minden árvavagyon az illető községi vagy egyes gyámnak leltár mellett adandó át, és a leltár úgy az átadó, mint az átvevő aláírásával ellátván egy példányban az árvaszéknek terjesztessék be, egy példányban pedig az átve­vőnél hagyatván, ezáltal másolatban mindig a számadáshoz csatoltassék. Minden gyám vagy gondnok a kezelése alatt[i] vagyonról januártól bezá­rólag december hóig terjedő évi számadást készít s ezt a járási szolgabíró­nak, vagy közgyámnak, vagy közvetlen az árvaszéknek február hó végéig további intézkedés végett bemutatja. A gyám a számadása ellen számvevői­leg tett nehézségekre, a kézbesítés [tői] rendszerint 15 nap alatt, felelni tarto­zik. Ha egy tömegnél több gyámolt vagy gondnokolt van, mindegyikük va­gyona csak annyiban mutatandó ki külön számadás által, amennyiben a be­vételben vagy kiadásokban nem mindnyájan egyenlően részesülnek. Gyámi és gondnoki járandóság: Úgy a községi, mint a magángyámok s gondnokok illetékét az általuk ke­zelt vagyon tiszta jövedelmének egyhatod része képezi. Tiszta jövedelem­nek pedig az tekintetik, mi a javak rendszerinti kormányzás [ára] s terhek törlesztésére fordított költségek levonása után a számadások bevételi össze­géből fennmarad. Levonandó költségek: a gazdatiszti fizetések, cselédbérek, tisztek és cselé­dek úti- s egyéb költségei. Gazdasági eszközökre, kézművekre, anyagokra, termesztményekre fordított költségek, mesteremberek fizetése, hasznos javí­tások és beruházások költségei, ha ezek a gyámság ideje alatt jövedelmez­nek. Elemi csapások és balesetek által okozott károk, a gyámság kezdetével átvett épületek fenntartási költségei, adósságok kamatai, az évi nyugpénzek és alapítványok, a kegyurasággal járó költségek, oly haszonbeni összegek, 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom