Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VIII. A megye szervezete - 1. Gyámhatósági szervezet
8. Az ingatlan javak rendszerint csak az árvák nagykorúságáig köthető írásbeli szerződés mellett, bérletileg kezelendők, kivéve: a) azt, ha az árvák életben lévő egyik szülője, mint természetes és törvényes gyám kezelné a birtokot, és kezelése se hűség, se célszerűség tekintetéből nem eshet kifogás alá, b) ha az árva oly család tagja, mely véle vagyonközösségben áll, és úgy élelmezéséről, mind ruháztatásáról és neveléséről kellően gondoskodik, és a bérbeadás sem a családra, sem az árvára nem lenne előnyös. 9. Az oly ingatlan javak, melyeknek megtartása nem mutatkozik az árvákra nézve hasznosnak és célszerűnek, adattassanak el, mégpedig rendszerint többet ígérés útján, de ha az illető községi és járási gyámok a magánúton való eladást javallának, a központi főgyám és tisztiügyész meghallgatásával az megengedhető legyen, azon kikötéssel, hogy az eladási ár ne legyen kisebb a becsértéknél. 10. Ingatlanok eladása vagy megosztása alkalmával a vételár egy része kamatozás végett kellő biztosíték mellett a vevő vagy osztozó félnél is meghagyható. 11. Minden árvavagyon az illető községi vagy egyes gyámnak leltár mellett adandó át, és a leltár úgy az átadó, mint az átvevő aláírásával ellátván egy példányban az árvaszéknek terjesztessék be, egy példányban pedig az átvevőnél hagyatván, ezáltal másolatban mindig a számadáshoz csatoltassék. Minden gyám vagy gondnok a kezelése alatt[i] vagyonról januártól bezárólag december hóig terjedő évi számadást készít s ezt a járási szolgabírónak, vagy közgyámnak, vagy közvetlen az árvaszéknek február hó végéig további intézkedés végett bemutatja. A gyám a számadása ellen számvevőileg tett nehézségekre, a kézbesítés [tői] rendszerint 15 nap alatt, felelni tartozik. Ha egy tömegnél több gyámolt vagy gondnokolt van, mindegyikük vagyona csak annyiban mutatandó ki külön számadás által, amennyiben a bevételben vagy kiadásokban nem mindnyájan egyenlően részesülnek. Gyámi és gondnoki járandóság: Úgy a községi, mint a magángyámok s gondnokok illetékét az általuk kezelt vagyon tiszta jövedelmének egyhatod része képezi. Tiszta jövedelemnek pedig az tekintetik, mi a javak rendszerinti kormányzás [ára] s terhek törlesztésére fordított költségek levonása után a számadások bevételi összegéből fennmarad. Levonandó költségek: a gazdatiszti fizetések, cselédbérek, tisztek és cselédek úti- s egyéb költségei. Gazdasági eszközökre, kézművekre, anyagokra, termesztményekre fordított költségek, mesteremberek fizetése, hasznos javítások és beruházások költségei, ha ezek a gyámság ideje alatt jövedelmeznek. Elemi csapások és balesetek által okozott károk, a gyámság kezdetével átvett épületek fenntartási költségei, adósságok kamatai, az évi nyugpénzek és alapítványok, a kegyurasággal járó költségek, oly haszonbeni összegek, 108