Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VIII. A megye szervezete - 2. Állandó bizottmány

melynek hasznában a gyám is részesül, adók és közterhek, ügyvédi jutal­mak és költségek. Az árvák személye érdekében tett költségek azonban nem vonathatók le. Ilyenek a nevelésükre, tartásukra, ruházatukra, képeztetésükre, adósságaik kifizetésére, gyógyításukra fordított költségek, jogaik biztosítására, hasznos egyezéseikre, új szerzésekre tett kiadások, új építkezések költségei s a tör­vénykezési költségek. A megyei gyámhatóság működése azon időpontban vette kezdetét, mi­dőn a törvényhatósági új szervezet teljesen bevégeztetett, s akkor első teen­dője volt a törvényszéknél lévő árvaügyekre vonatkozó iratokat átvenni; ezt az árvaszéki elnök és tisztiügyész a törvényszéki elnök megbízottjával ak­ként eszközölték, hogy az irattárban 1862. évtől kezdve meglévő minden ár­vaügyi iratokat s ezekhez tartozó jegyzőkönyveket idősorrendben jegyzék­be foglalták, az árvaszék részére kijelölt új helyiségbe tétették át, és itt az év­számára való tekintet nélkül minden árvára nézve betűrendben csoportosít­va helyeztették el. Az átvételi iratjegyzék, az átvevők aláírásával ellátva, három példányban szerkesztetett, melyek egyike az átadó törvényszéknél, másika átvevő árva­széknél hagyatván, harmadika a köztörvényhatósági gyűlésnek adatott ál­tal, a letéti pénztárban lévő árvapénzek, takaréktári könyvek vagy más ér­tékpapírok a letéti naplóból kijegyeztetvén összeírattak, és az árvaszék ren­delkezése alá helyeztettek. Ezen összeírás az előbb mondott célra szintén három példányban szerkesztve, és a fent érintett személyeken kívül még a pénztárnokkal is aláíratott, ez utóbbinak azon elismerésével, hogy az abban összeírt pénzek és értékek valóban megvoltak. Ez így történt Balassa-Gyar­maton. 1871. évi november 21-én. 2. Állandó bizottmány Az 1870. évi XLIL te. 44. §-a értelmében Nógrád megye kormányzata fonto­sabb ügyeinek közgyűlési tárgyalását a [törvényhatósági] bizottság által vá­lasztott választmánya készíti elő. E választmány az őszi közgyűlés által há­rom évre választandó, főispáni kijelölés nélkül, titkos szavazás útján. Har­minckét, díjt nem húzó tagból áll az állandó választmány, minden közgyű­lést megelőzőleg gyűlik össze, és együtt marad a közgyűlés végéig. A köz­gyűlés által hozzá utasított tárgyak iránt 24 óra alatt tartozik jelentést bead­ni, mely a közgyűlést megelőzőleg a jegyzői hivatalnál minden bizottsági tag által megtekinthető. Az állandó választmányt hosszabb időre is össze­hívni az alispánnak áll jogában. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom