Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Ragyolc - Rapp

nem jelentett zsidó ingatlanokat. A faluból Perlusz József és társai 1 kh 1576 négyszögöles ingatlana került felsorolásra. Az anyakönyvekben nem találtuk meg egyetlen helyi áldozat utólagos bejegyzését sem. A YVA adatai pedig, a településnév azonossága miatt, nem teszik lehetővé a Nógrád megyei kisközségben élt személyek pontos elkülönítését. Noha Grosz Lajos, Spierer Márta, Häuser László, Rosenbluth Sándor vagy Gonszár Ignác egyformán szóba jöhet idevalósiként, azonban adataink alapján ezt nem tudjuk bizonyosan kijelenteni. Sőt, valószínűbb, hogy ők a Zemplén megyei Radhoz kötődnek. A községi jegyző jelentése szerint viszont 1944ben Perlusz Jenőt és öt családtagját deportálták a faluból. Egy ház és 1 kh föld maradt utánuk. A családból 1945 végéig mindössze az egyik leány, Sarolta tért vissza. (Perlusz Jenő nevű áldozatot, feleségével egyetemben, Losoncon is találtunk!) Az adatok hiányosságai, illetőleg ellentmondásossága miatt egyetlen rádi áldozat neve sem került fel a listánkra. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 985.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 90.; 1941. népsz.; NML V. 302.250/ 1944.; NML IV. 512. 2. 933/1945. Ragyolc (Radzovce, SZK) 1848-ban mindössze egyetlen zsidót írtak össze Ragyolcon: Weisz Károly fiatal özvegyét, Schwarcz Franciskát, aki Szécsényben, 1820ban született és boltosként kereste kenyerét. 1870-ben azonban már 30 izraelita volt a falu 648 lakója között. Még az 1910. évi népszámlálás során is 18 zsidót írtak össze a majd kétszeresére nőtt településen. 1878-ban 4 iskolaköteles, izraelita vallású gyermek nevét jegyezték fel a községben. Közülük Lax József, Spitzer Berta és Julis nem jártak iskolába, míg Büchler Ferenc a füleki izraelita elemi iskola tanulója volt. A község 1920 és 1938 között a Csehszlovák Köztársaság része volt. 1941-ben a falu 1832 lakója közül 19-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Ebben az évben hunyt el a szécsényi Grünbaum Miksa, aki mintegy 250 holdas birtokkal rendelkezett a település határában. Örökösei gyermekei, a szécsényi Varsányi Lajos, a kiskorú Grünbaum Nóra és a budapesti, kiskorú Somogyi Pál, valamint özvegye, szül. Sonnenschein Izabella lettek. 1942-ben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a községben Groszmann Miklós, Ferenc és Lenke birtokát igényelte ki telepítés, illetőleg kishaszonbérletbe adás céljára. Végül, a hivatalos irat eredeti nyelvén, közöljük annak a 7 személynek a nevét, akik - egy 1946-ban készült kimutatás szerint - visszatértek a deportálásból Ragyolcra: Klein Zoltán, Grosová Helena, Klein Alexander, Groszmann Mikulás, Grosmann Frantisek, Friedmann Eugén, Sékel Frantisek. RAGYOLCI ÁLDOZATOK Friedmann László, dr. • an: Frisch Etel • ap: Friedmann Adolf • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Grosmann Ágota • an: Friedmann Lenke • ap: Grosmann Ferenc • szh: - • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: - • aj: anyakönyv Grosmann Ferencné *Friedmann Lenke • an: Frisch Etel • ap: Friedmann Adolf • szh: - • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Klein Judit • an: Címer Jozefin • ap: Klein Zoltán • szh: - • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: - • aj: anyakönyv Klein Zoltánná *Címer Jozefin • am Wertheimer Berta • ap: Címer Jakab • szh: - • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 991.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. Rapp (Rapovce, SZK) A falu területén sosem élt jelentősebb számú zsidóság. 1870-ben az 522 lakosból négyen voltak az izraelita hitfelekezet tagjai, 1910ben azonban már egyikük sem élt itt. A község 1920 és 1938 között a Csehszlovák Köztársaság része volt. 1941-ben mindössze egyetlen személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Személyét nem ismerjük. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. 664