Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Rárósmulyad - Rétság

Rárósmulyad (Mul'a, SZK) 1848-ban hét izraelitát írtak össze a faluban. Itt lakott 13 év óta a nógrádsipeki születésű, 38 éves kocsmáros, Klein Dávid és négyfős családja. Bizonyára közeli rokona volt az ugyancsak sipeki születésű, 31 éves Klein Bernátnak, aki csupán négy esztendeje telepedett meg itt. Braun Mózes szintén 1817-ben született, azonban ő Varsányban. 26 esztendős feleségével éltek egy fedél alatt, fél éve érkeztek a településre, a férj mészáros volt. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Leopold Ignác a balassagyarmati Mendelshon-féle magántanodát látogatta. 1870-ben a 472 lakosból tízen voltak az izraelita hitfelekezet tagjai, 1910-ben azonban már csak öten éltek itt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. A két világháború között volt kereskedése Mulyadon Vámos Mihálynak, aki itt született 1916-ban. Kereskedősegéd évei után vette át Haász Herman 1908-ban alapított üzletét, melyet azután ő maga vezetett. 1941-ben a 395 lakos közül mindössze két személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Egyiküket sem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 922.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. Rétság Az 1848-as összeírás Rétságon találta Cseh Ábrahám, Herczog Dávid, Bornstein Leopold, Rozenbaum Leopold és Schiffer Márton családját, összesen 19 főt, valamint a magányosan élő Merluszt János 17 éves, szepesi születésű nevelőt. Viselkedésre nézve valamennyi családfő „jó"-nak számított, kivéve Herczog Dávidot, akiről az összeírok azt is megjegyezték, hogy „makacs ember". A környező falvak többségéhez hasonlóan, a helyi zsidóság lélekszáma Rétságon is a 19. század utolsó évtizedeiben érte el a csúcspontját. A 20. században létszámuk változott. A falu járási székhely volt, a zsidóság részben az értelmiségi pályákon helyezkedett el, így hivatalváltáskor elköltözött innen. A létszámadatok: 1870-ben a 472 lakosból 9 fő, 1880: 29,1890:21,1900:34,1910: 25,1920: 31,1930:15 fő. A háború előtt Róth György rendelkezett nagyobb birtokkal. Az áldozatok között Adler Izidornak kereskedése volt a községben. A család helyzetéről egy 1945. július 4-én felvett jegyzőkönyv tudósít, melyben a munkaszolgálatból visszatért Ádler Tibor fordult segítségért az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához: „Köztudomású, hogy szüleimnek és nekem jó menetelű vegyeskereskedésünk és műszaki, olaj- és gépkereskedésünk volt, ami a Sztójay-kormány rendelkezése folytán teljesen megsemmisült. Bútorainkat és üzleti árukészleteinket elkótyavetyélték és tönkretették... Szüleimmel nem tudom, mi van, eddig sehonnan semmi hír nem érkezett. Szeretném, ha a Teremtő segítségével hazaérkeznének, [és őket] olyan otthon várná, ahol az én öreg szüleimet el tudnám helyezni, illetve ott meghúzódhatnánk." Mindezért - jegyezte fel a jegyző - „néhány bútordarabot és ruhaneműt kér". Glaser Miklós és Lenkey Sándor ügyvédek voltak. Utóbbi írással is foglalkozott, 1917-ben - „Magvetők" című verses drámájával -100 aranyat nyert a Magyar Tudományos Akadémia irodalmi pályázatán. Baloldali gondolkodású ember lévén, 1919-ben tagja volt a járási direktóriumnak. A diktatúra alatti sajnálatos működéséért a kommün bukása után felelősségre akarták vonni, de közbenjárásra végül bűncselekmény hiánya címén szabadlábra helyezték. A történet egyik érdekessége, hogy érdekében az a Baross József főszolgabíró járt közben, aki 1944-ben, főispánként részt vett a nógrádi zsidóság gettóba kényszerítésében és deportálásában. Lenkey Sándor neve a diósjenői mártíremlékművön és a rétsági világháborús emléktáblán is szerepel. Feleségéé - általunk ismeretlen okból - csak az utóbbin. Adlerék mellett Rosenfeld Józsefnek is vegyeskereskedése volt a járási székhelyen. Rosenfeldékkel élt az 1927. június 11-én, Kisnémediben született unokaöccsük, aki 10 éves kora óta nevelkedett Rétságon. Nem tudjuk, hogy 1944-ben ő is itt tartózkodott-e. Fehér Fisser György magántisztviselőként szol665