Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Patvarc - Penc

Stein Jendné *Goldstein Edith • an: Weisz Fáni • ap: Goldstein Géza • szh: - • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: Telek 114.; 1870. népsz.; Vallási adatok 38.; Gaz­dacímtár 179.; Ladányi 428.; 1941. népsz.; NML IV. 455. 23.10913/1943.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; adatközlő: Oravecz Imre polgármester. Patvarc A községben a 19. század második felében élt a leg­több izraelita, 1880-ban nem kevesebb, mint 16 fő. A következő évtizedben azonban számuk 4 főre csökkent, majd némileg növekedett, de azután már sohasem haladta meg a tíz lelket. 1941-ben egyet­len zsidót írtak össze a 615 lakosú településen. A Nógrád-Honti Ellenzék a következő érdekes hírt közölte 1896. április 2-án megjelent számában: „Áttért az izraelita hitre. A vallás szabad gyakor­lásáról szóló törvény életbe léptetése óta nem volt még rá eset, hogy keresztény férfi áttért volna az izraelita hitre. Ez történt a múlt héten a Balassa­Gyarmat melletti Patvarczon, ahol Szeverényi János odavaló kovács egy izraelita özvegy nőt akart el­venni feleségül. A leány apja azonban csakis úgy egyezett bele a házasságkötésbe, ha a férfi áttér a zsidó rítus szerint az izraelita hitre. Hja, a szívnek parancsolni nem lehet, s így történt, hogy ma már Szeverényivel kevesebbet számlál a b.-gyarmati róm. kath. egyház hívei közé." A lap ezt követő, április 9-én utcára kerülő száma azonban tragikus fordulatra hívta fel olvasói figyelmét: „Áttért az iz­raelita hitre. E címmel emlékeztünk meg múlt szá­munkban Szeverényi János patvarczi kovácsmes­terről. Most arról értesítik lapunkat, hogy Szeveré­nyi a circumcisió után beállt infectio következté­ben a napokban elhunyt." Úgy látszik azonban, hogy a patvarci kovácsnak mégiscsak volt leszármazottja vagy izraelita roko­na. Szeverényi Ferenc és gettóba vonult, majd de­portált 3 családtagja ugyanis a holocaust áldozata lett. Kétszobás házuk és a vegyeskereskedés üzlet­helyisége maradt utánuk. A történet pontos tisztá­zása még várat magára. A névazonosság azonban valószínűvé teszi, hogy egyenes ági leszármazás­ról van szó. PATVARCI ÁLDOZATOK Szeverényi Ferenc = Klein Irén • an: - • ap: Sze­verényi János • szh: Balassagyarmat • ék: 39 év • hé: - • hh: dep. • aj: YVA Szeverényi Ferencné *Klein Irén • an: - • ap: Klein Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 38 év • hé: - • hh: dep. • aj YVA Szeverényi Györgyi • an: Klein Irén • ap: Szeveré­nyi Ferenc • szh: Balassagyarmat • ék: 15 év • hé: ­• hh: dep. • aj: YVA Szeverényi Zsuzsanna • an: Klein Irén • ap: Sze­verényi Ferenc • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: - • hh: dep. • aj: YVA Forrás: Vallási adatok 38.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947. Penc (Ma: Pest m.) Az 1771-es megyei összeírás 5 penci zsidó családfőt és összesen 19 lelket sorol fel. Há­rom családfő Magyarországon született, kettő pe­dig a birodalom más részeiből származott. Talá­lunk köztük szeszfőzőt, szabót és „apróságokkal kereskedő"-t. A ránk maradt levéltári iratok sze­génységükről tanúskodnak. II. József összeírói 1784-85-ben már 12 háztartás­ban 44 zsidót találtak. A következő évtizedek je­lentették a penci zsidóság fénykorát. Mocsáry An­tal szerint 1826 körül 110 izraelita élt a településen, akik zsinagógával is rendelkeztek. A közösség nagy száma bizonyára összefüggésben állt a község sző­lőtermesztésével, a penci bor akkoriban a leghíre­sebbek közé számított. 1848-ban 21 család élt itt, ez 97 személyt jelen­tett. A bevándoroltak közül hárman Csehország­ban születtek. A többi családfő - kevés kivétellel ­már Pencen. A faluban 7 általános kereskedő, 3 bor­kereskedő és 3 rongykereskedő tevékenykedett. Ezenkívül még dolgozott itt egy-egy boltos, bátyus, üveges, szabó, kocsmáros, pálinkafőző és két alkusz. Az összeírok megjegyzése szerint magaviseletüket tekintve „mindannyian becsületesek" voltak. 1852-ben Brüll Izraelt tüntetik fel az iratok rab­biként, a sakter pedig Berger Mózes Áron volt, aki szolgálataiért évente 80 forintot kapott. A doku­660

Next

/
Oldalképek
Tartalom