Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Patvarc - Penc

mentumok szerint azonban a helybeli hitközséget az alsópetényihez kapcsolták, tehát a továbbiak­ban - egy ideig - a Penchez tartozó 32 család lelki gondozását is az ottani rabbi, Stern Herman látta el. A közös elöljáróság tagjai Marton Kiszner és Wolf Adler voltak. 1878-ban 16 iskolaköteles, izraelita vallású gyer­mek volt a kisközségben. Ádám Lina és Matilda a helybeli evangélikus elemibe járt, tanítójukat Han­kus Gyulának hívták. Testvérük, a 7 esztendős Ró­za még nem kezdte meg tanulmányait. Ugyancsak Hankus tanító oktatta Ehrlich Dávidot, Józsefet, Zsigmondot, valamint Vilcsek Vilmost. A13 éves Beck Manó és az egy esztendővel idősebb bátyja, Jakab, nem jártak iskolába, akárcsak Kohn Jakab és Lencsi. Perlusz Marit, Móricot és Nátánt Grünber­ger Izidor magántanító okította az elemi ismere­tekre. Viltsek Anna és Fülöp otthon, édesapjuknál tanultak. 1870-ben 1155 lakos élt a faluban, közülük 106­an tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk még az 1880-as években is 80 körül mozgott, ezt köve­tően azonban folyamatosan csökkent, 1910 és 1920 között például 47 főről 27-re. Az 1941. évi össze­írás során az 1442 lakosból 18-an tartoztak a zsi­dótörvények hatálya alá. Az 1930-as években Pencen volt birtokos Kun György, aki dr. Osztroluczky Miklós nyugalma­zott főispán 209 kh-as birtokát bérelte. Kun meg­keresztelkedett, azonban ennek ellenére - a kör­jegyző 1942-ben kelt jelentése szerint - zsidónak számított, és kisegítő munkaszolgálatra vonultat­ták be. Amikor a helyi lakosok a haszonbérlet kis­bérletekké alakítását kérték, érdekeit apja, Kun Gé­za képviselte. Az ő jegyzőkönyvi elmondásából tudjuk, hogy a családban György a bérlemény ve­zetője, felesége, egy gyermeke és édesapja éltek együtt. A bérletből származó bevételükön kívül ­az apa állítása szerint - más jövedelmük nem volt. Az ügyben fennmaradt jegyzőkönyvet, kommen­tár nélkül, annak korfestő értéke miatt, kivonato­san közöljük: „Varga János és társai penci lakosok kérelmének tárgyát részben az özv. Farkas Ödön­né tulajdonát képező és Sugár Nándor penci lakos bérleményében [lévő]... összesen 217 kh 479 négy­szögöl ... részben pedig a dr. Osztroluczky Miklós budapesti lakos tulajdonát képező és Kun György penci bérleményé [ben lévő]... összesen 209 kh 758 négyszögöl [képezi] ... Kun György jelenlegi bér­lő képviseletében és megbízásából megjelent az apja, Kun Géza penci lakos, a bérgazdaság terme­lési adataira vonatkozólag előadja, hogy az 1942/ 43. termelési évben az alábbi termésátlagai voltak a bérgazdaságnak, amely adatok Sugár Nándor szomszédos bérleményére is vonatkoztathatók, mivel az teljesen azonos talajjal és fekvéssel bír: búza holdanként 8 q, rozs 2 q, tavaszi búza 6,5 q, burgonya 12,5 q, takarmányrépa 120 q (burgundia, olaj, bogyó és takarmány-cukorrépa), sörárpa 6 q, vöröshere-mag 80 kg. Fentieken nevezett a gyenge átlagtermések in­doklására előadja, hogy a gazdaság, erősen partos fekvésénél fogva, szinte alig trágyázható és főkép­pen nagyon hideg termése [esetleg: fekvése?] ront­ja a termelést. Gazdaságában a környező dombok víznyomása folytán nagyon sok a forrásvíz. Varga János és társai, penci lakosok, előadják, hogy ők is igényt tartanak úgy a Sugár Nándor, mint pedig a Kun György penci lakosok által bé­relt, és összesen 426 kh-at kitevő ingatlan[okra]. Kérésük indoklására a fent nevezettek felhozzák, hogy jelenleg birtokukban lévő földjeiken, [azok] csekély volta miatt, sem teljes elfoglaltságot, még kevésbé megélhetést nem találnak, minek követ­keztében a község 1436 lelket számláló lakosából évente cca. 110 lélek más határokban kénytelen munkát vállalni és megélhetést keresni, mivel in­gatlant sem örökáron, sem bérelésre szerezni nem lehet. A szóban lévő bérleteket a 166 kisbirtokos és 60 mezőgazdasági munkáscsalád teljes terjedelmé­ben fel tudja venni és megművelni, mivel a szük­séges kézi erőn kívül némi anyagiakkal is rendel­keznek, és így a szóban lévő ingatlanok megmű­velése szerintük biztosítva van. Ha igénylők a kérelmezett módon földhöz jut­hatnának, megélhetésük sokkal biztosabb alapok­ra helyezkednék, mivel az elsőrendű szükségleti dolgok - um. burgonya, tengeri - megszerezhetők volnának, és sertést is tudnának hizlalni, miáltal nemcsak megélhetésük könnyebbednek, de mun­kaerejük is fokozódnék... Kun Géza a szóban lévő bérletek képviseletében előadja, hogy bérleteik elvevése őket igen súlyo­san érintené, mivel a bérletek hozta jövedelmü­kön kívül semmiféle más jövedelmük nincsen, így Kun György részéről az egygyermekes család és az idős apa ellátása biztosítva nincsen. A nevezett előadja, miszerint [mind] Sugár Nán­661

Next

/
Oldalképek
Tartalom