Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Mátraszőlős
Katolikus Egyházközség, Mátranovák, 2005. 120., 140., 144., 145., 173., 175., 186. és 201.; 1941. népsz.; NML IV. 514. 387/1942.; NML IV. 514.1. d. 2890/1945.; NML XXIV. 101. 468/1946.; adatközlő: Laczkó Ilona jegyző. Mátraszőlős A községben 1848-ban két zsidó családot írtak öszsze. Az egyiknek egy özvegyasszony, a „jó erkölcsű" Lernerné Zajtner Rozália volt a feje. Felnőttkorba lépő fiát, és annak különböző korú hat testvérét nevelte. Velük élt egy Vertman Salamon nevű legényember is. Rosenfeld József 37 éves volt, Szécsényben született, akárcsak felesége, a 24 esztendős Kun (Kohn) Mária. Három kicsinyük lakott velük. Balassagyarmatról érkeztek a településre. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. A 13 esztendős Rosenfeld Jakab helyben, Stumpf Adolf magántanulója volt. Az 1870. évi országos népszámlálás Mátraszőlősön 16 izraelitát mutatott ki a község 945 lakosa között. Számuk a századforduló évtizedeiben a következőképp alakult: 1880-ban 8 fő, 1890-ben 20, 1900-ban 10,1910-ben 24,1920-ban 7,1930-ban 6 izraelita élt itt. 1941-ben 1708 lakosa volt a településnek, akik közül öt izraelita és három megkeresztelkedett személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Kiszner Zsigmond bérelt jelentősebb birtokot a településhez tartozó Zsákfapusztán. Kiszner Gyöngyöspatán született 1868-ban, Egerben végezte el a középiskolát. 1887ben szerzett oklevelet a kassai gazdasági akadémián. Először a gr. Zichy-féle birtokon működött két évig, majd ugyanennyi ideig a Majtényi bárók gazdaságában. Ezt követően, 18 éven át, édesapja földjén és bérletén dolgozott, majd Herencsényre költözött, ahol 12 évig vezette saját birtokát, amelyet 1917-ben eladott. Ekkor a fővárosban próbált szerencsét. 1921-től 1933-ig a Valkó család vérségi birtokát művelte. Ezt követően bérelte ki a Magyar Földhitelintézet 726 holdnyi mátraszőlősi földjeit. Később a bérletből csak 124 holdat tartott meg. Nejét Scheinberger Margitnak hívták. Wohl Lipót Pásztón született, 1853-ban. Gyöngyösön végezte el a középiskolát. 1873 óta kezelte önállóan szőlősi birtokát, mely 320 kh szántóból és 250 holdnyi erdőből állt. (Az 1935-ös Gazdacímtár szerint viszont már csak 277 kh volt a tulajdonában.) Feleségét Rosenfeld Leonórának hívták, nyolc gyermeket neveltek fel. Mint virilis (legtöbb adót fizető), tagja volt a községi képviselő-testületnek és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. Wohl Sándor 1878-ban látta meg a napvilágot Sajószirákon. 1902 óta bírta 875 holdas birtokát, amelyet édesatyja gazdaságával együtt kezelt. Bérelte továbbá a Platthy-féle 192 holdas gazdaságot is. Mintaszerű állattenyésztése volt, fejősteheneivel aranyérmet és oklevelet is nyert. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1914-ben hadba vonult, az orosz fronton megsebesült, 1918ban mint százados szerelt le. A Signum Laudis, a katonai érdemkereszt, a sebesülési érem, a Károly Csapatkereszt és a háborús emlékérem kitüntetéseket kapta meg. Nejét Deitelbaum Juditnak hívták, négy gyermekük volt. 1942-ből 16 kh 179 négyszögölnyi szőlőbirtokáról maradtak fenn adatok. Ekkor már pásztói lakosnak írták. Egy 1938. évi kimutatás szerint egy Grünfeld nevű személy is bírt a községben 150 kh földet. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezőgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szőlő és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Wohl Sándor birtoka 288 kh földterülettel. Ugyancsak pásztóiak voltak Braun Pál örökösei, akik - a kimutatás szerint - 5 kh 1050 négyszögöl, dr. Bartha Ferenc, aki 9 kh 387 négyszögöl, és Bodnár Géza, aki 2 kh 1099 négyszögöl szőlőnek volt a tulajdonosa. Az előzőnél kisebb, 148 kh-as birtokkal rendelkeztek még ekkor a településen a gyöngyösi Grüssner család tagjai is. Porjesz Mór a mátraszőlősi mészkőbányát működtette. Szurdokpüspökin, 1868-ban született. Iskolai tanulmányainak elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett. Hatvanban, 1893-ban önállósította magát. 1913-ban vette át a szőlősi bányát, amelynek évi átlagos termelése 2500-3000 vagon kő volt. A cégnél 60-100 ember dolgozott. Választmányi tagja volt a Nemzeti Egység Pártjának. Nejét Hatschek Reginának hívták, akivel Erzsébet, Róza, Imre, István és Klára nevű gyermeküket nevelték. 623
