Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Mátraverebély - Mihálygerge

Közülük mindössze István adatait találtuk meg a YVA-ban. Ő 1904. január 6-án, Hatvanban látta meg a napvilágot. Az adatbázis szerint a keleti hadszíntéren nyilvánították eltűntté. Lakhelyét nem ismerjük, ezért nem vettük fel őt az áldozatok listájára. A Wohl család tagjainak emlékét a pásztói zsidó temető emlékműve őrzi (részben odavalósi, részben pedig tari lakosok voltak). Ugyanitt találjuk Porjesz Imréné, Mór, Erzsébet és István - szintén pásztói lakosok - nevét is. A község jegyzője 1945-ben nem tudott a községből deportált személyekről. Mátraszőlősi áldozatokat nekünk sem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; NML VI. 501.1.; Gazdacímtár 183.; 1870. népsz.; Vallási adatok 30.; 1941. népsz.; Ladányi 412-413.; NML VI. 501. 2. 4. eln./1938.; NML IV. 454. 22.10713/1942. 3.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9.4. Mátraverebély Mátraverebélyen 1848-ban két zsidó családot írtak össze. Schenfeld (Schönfeld) Sámuel 1808-ban, Aszódon látta meg a napvilágot. Négy éve érkezett családjával a településre, ahol kocsmáros volt. Felesége, a 33 éves Lerner Borbála Mátraszőlősön született. Három kisgyermeket neveltek. A 32 éves Kohn Dávid Balassagyarmaton jött a világra. Felesége, Lerner Borbála tíz esztendővel volt fiatalabb nála, és helyben született. Két gyermeket neveltek. A családfőnél megjegyzik, hogy foglalkozására nézve szolga, aki négy esztendeje érkezett a településre. A zsidók száma 1870-re már 16 főre szaporodott, ekkor 831-en éltek a faluban. A későbbi lélekszámok: 1880-ban 11,1890-ben 12,1900-ban 12,1910ben 9,1920-ban 11,1930-ban 9 fő. A két világháború között a kisterenyei özv. Bárok Józsefné, a maconkai Kellner Gyuláné és özv. Szenes Kálmánné 25-25 hold földdel rendelkeztek a településen. 1942-ben - a kialakítandó házhelyekre alkalmas zsidó ingatlanok számbavételekor - özv. Bauer Mártonné 280 négyszögöles házhelyét és Csengerpusztán a Rusznyák örökösök 101 holdját írták össze. Továbbá a Hatvan-Losonc vasútvonal mentén birtokos, már említett özv. Bárok Józsefné, illetőleg Heller Móricné és Szenes Jolán maconkai, Bálint Erzsébet hatvani és dr. Várady Imréné budapesti lakosok földtulajdonait jelölték ki a kiosztáshoz. 1941-ben 1579 lakosa volt a falunak, közöttük mindössze egyetlen izraelita. A községi jegyző 1945-ben özv. Bauer Mártonné (szül. Himmler Regina) deportálását jelentette a járási főjegyzőnek. A község mai hivatalvezetője, Szabó János úr hozzánk megküldött levelében idős verebélyiek emlékeit foglalta össze: „Az Urmer család és Kohn Fülöp családja még a holocaust előtt elköltözött a községből." (A Kohn család törzsökös volt a faluban. Kohn Fülöp 1858-ban már itt született, és iskolába is Verebélyen járt. Fiatalon gazdálkodni kezdett, majd 1885-től fakereskedőként és szikvízgyárosként dolgozott. Két gyermeke volt, akik - Szabó úr közlése szerint - valószínűleg az Amerikai Egyesült Államokba vándoroltak.) „A holocaust - folytatódik a jegyző levele - az itt kocsmával rendelkező, leszármazott nélküli... 'tejesasszonyt', Himler Katót érte Mátraverebélyen." A levéltári forrás és a helyi emlékezet együttesen adja ki az egyetlen verebélyi áldozat teljes nevét. MÁTRAVEREBÉLYI ÁLDOZAT Bauer Mártonné, özv. *Himler Katalin/Regi • an: - • wp: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: dep. • af: lev. dok. • „Özv. Bauer Mártonné korcsmáros. Férje a világháborúban az orosz fronton hősi halált halt. 1925 óta önálló kocsmáros Mátraverebélyen." Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 514.1. d. 2890/1945.; Gazdacímtár 183.; NML IV. 454. 20. 7028/1942. 22.; 1941. népsz.; adatközlő: Szabó János községi jegyző. Mihálygerge Az 1848-as összeírás 19 mihálygergei izraelita nevét őrizte meg. Közülük csak a kisgyermekek születtek helyben, a többiek a megye más településein - Balassagyarmaton, Ipolytarnócon, Terbeléden, Szécsényben - látták meg a napvilágot, de voltak, akiket más vármegyéből hozott ide a jobb sors re624