Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Etes

man etesi lakosok tagsága. (Az 1939. évi virilisjegyzék szerint Winter doktor 1232 pengő, Lusztig 571 pengő, Gerő 254 pengő állami adót fizetett. Az öszszegekkel a második, az ötödik, illetőleg a tizedik legmagasabb jövedelemmel rendelkeztek a község 17 legtöbb adót fizető polgára - virilise - között.) Az ülés előtt néhány nappal Lusztig kérelemmel fordult az Országos Vitézi Székhez, melyben igazolást kért arról, hogy „az 1918. novemberi forradalom idején, mint az Etes községben Gordos Antal földmíves, etesi lakos parancsnoksága alatt álló nemzetőrség tagja, fegyveresen szembeszálltam a fosztogatókkal és ezáltal életemet veszélyeztettem ... puskával felfegyverkezve szembeszálltam a puskával és fejszével felszerelt fosztogatókkal, és igyekeztem őket a fosztogatásban megakadályozni - a Gerő-féle üzlet kirablása alkalmával -, mire a fosztogatók vezére, Pál Mihály, puskával a kezében lelövéssel fenyegetett. Szerény nézetem szerint ez a magatartásom alapul szolgál a hivatkozott [zsidó]törvényben megjelölt mentességre." A beadványt a hivatal előterjesztése alapján elutasították. Gerő Herman Erdőtarcsáról származott. Nagyapja még Ábrahám Lőrincként hunyt el 1832-ben, Jobbágyiban született, feleségét Joon Máriának hívták. Apja, József, 1852-ben, Erdőtarcsán látta meg a napvilágot. Nevét 1895-ben magyarosította és Gerőre változtatta. Herman 1904. február 23-án, Karancsságon házasodott össze Lusztig Bertával. 1941-ben Lusztig Tibort, Rozenberg Ödönt és Gerő Hermant - aki egyben a ságújfalui hitközség elnöke is volt - rendőri felügyelet alá helyezték. Korfestő ereje miatt betűhíven idézzük a felügyelet elrendelését kezdeményező javaslatot, melynek szerzője Róka tiszthelyettes volt a baglyasaljai csendőrőrsről: „... mivel a munkásokra káros benyomást gyakorolnak azzal, hogy amikor azok hozzájuk mennek vásárolni és amiből kevés van vagy egyáltalán nincs, azt mondják, hogy valószínű már nem is lesz vagy még ennyit sem fogunk kapni, hiszen mindent kiszálKtottunk és azért nincs nekünk. Ezt és hasonló kijelentéseket tesznek. Amit ezek mondanak, mind elhiszik az ott vásárlók, abban a tudatban, hogy azok jobban tudják. Baglyaslja, 1941. július 18." A három személy kihallgatására 1941. július 29én, a szécsényi főszolgabírói hivatalban került sor, ahol azok egybehangzóan tagadták az ellenük felhozott vádakat. Tanúk meghallgatására - sajátos módon - nem került sor, dr. vitéz Orsovay Sojkovits József megelégedett Róka tiszthelyettes szűkszavú jelentésével. Az alábbiakban a Gerő Hermanra vonatkozó véghatározatot ismertetjük: „A Szécsényi járás főszolgabírójától. 3872/1941. szám. Tárgy: Gerő Herman etesi lakos rendőri felügyelet alá helyezése. Véghatározat. Gerő Herman 1878. évi születésű, izraelita, nős, etesi lakos, kereskedőt a 8130/1939. ME rendelet b) pontja és ezen kormányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott 760/1939. BM sz. rendelet 1. és 2. §-a alapján Etes községben rendőrhatósági felügyelet alá helyezem. A rendőrhatósági felügyelet előírásait alábbiakban állapítom meg: 1./ Nevezett kijelölt tartózkodási helyét (Etes községet) engedélyem nélkül nem hagyhatja el. Minden kedden, csütörtökön és vasárnap reggel 8 órakor a baglyasaljai magyar királyi csendőrőrsnél jelentkezni köteles. Minden hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton de. 10 órakor Etes község elöljáróságánál jelentkezni köteles. 2./ Lakásából este 8 órától reggel 7 óráig nem távozhat el. Nyilvános helyeket nem látogathat, gyűléseken, összejöveteleken, olyan helyeken, ahol a közönség tömegesebben szokott megfordulni, nem jelenhetik meg. 3./ Táviratot nem adhat fel és távbeszélőt nem használhat. Postaküldeményei rendőrhatósági ellenőrzés alatt állanak. 4./ Rendes környezetéhez tartozó személyeken kívül mással nem érintkezhetik, idegenekkel csak ellenőrzéssel megbízott hatósági személy jelenlétében beszélgethet. 5./ Nevezettnek engedélyt adok arra, hogy a ságújfalui izraelita templomot minden szombaton 11 és 13 óra között látogathassa. Amennyiben nevezett ezen rendelkezéseket megszegi, azzal kihágást követ el, s cselekménye a 8130/ 1939. ME rendelet 3. §-a, illetve az 1939: II. te. 212. §-a alapján 2 hónapi, háború idején 6 hónapi elzárással és további 6 hónapra átváltoztatható 8 000 pengő pénzbüntetéssel büntethető. Miután Gerő Herman a mai napon élőszóval kihirdetett fenti véghatározatomban megnyugodott, a véghatározatot hivatalból a Belügyminiszter Úrhoz felterjeszteni rendelem. Megokolás: Nevezett a beérkezett nyomozati adatok szerint 523