Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - Gettóélet – gettóemlékezet
László rendőrtanácsos végül engedélyezett is számukra: a vallásos zsidók a rendes kimenőn túl kedden és pénteken egész nap látogathatták a fürdőt. 115 A mikve ügye egyike azon keveseknek, amelyek az elkülönített zsidóság gettóbeli hitéletéről árulkodnak. Zsinagóga - Kisterenyét kivéve - mindenhol volt az elzárt területen belül, de használatukról, valamint az ünnepek és vallási törvények „otthoni" tartásáról csak töredékes tudásunk lehet. Egy salgótarjáni gettólakó mindenesetre igencsak megütközött, amikor egy falusi gazdálkodó érkezett közéjük, aki jóízűen falatozta a házi disznótorost: „Arra emlékszem, hogy aztán elővette este a kolbászt és a szalonnát, és mintha otthon ült volna a háza előtt a padon, elkezdte a bicskájával enni, és mondta, hogy gyere csak ide, Zsuzsi, együnk együtt. Mindjárt oda hívtam a barátnőmet, aki azt mondta, én ebből nem eszek. Nem? kérdezte, természetesen elcsodálkozva - Miért nem eszel? Mert ilyet mi nem eszünk, mi kóser háztartást vezetünk, mondtam. Haj, de megennéd te még ezt egy hónap múlva! Jusson eszedbe, hogy mit mondtam neked! És vígan nevetett, hogy még ilyen lehet a gettóban, hogy kóserség miatt nem esszük meg az ő hazai kolbászát!" A gettóban töltött zsidópünkösdöt 116 „szörnyűségesként" élték meg a salgótarjániak: „ünnepelni is akartunk, meg nem is" - mondják. 117 Balassagyarmaton azért maradt emlékezetes ugyanez az „ünnep", mert a város főrabbiját éppen aznap akarták bevonultatni. 118 A nagygettóba zárt három papot arra használták fel a hatóságok, hogy velük zsarolják ki a még be nem szolgáltatott értékeket: „Bent a nagygettóban a három rabbit [Óriás rendőrfogalmazó] azzal fenyegette meg, ha másnapra nem lesz meg az a mennyiségű arany, amit be kell szolgáltatni, százhúsz embert elvitet túsznak, és közte lesz a három pap is. Ezt a vallatóban mondották a rabbiknak." 119 A szécsényi gettó már korábban rabbi nélkül maradt: Somogyi Magda emlékei szerint Fischer Hermant, majd négy kicsi gyermekét és feleségét a deportálások előtt elszállították, és Auschwitzban meggyilkolták. 120 Már láthattuk, hogy a rendőrkapitányoknak Salgótarjánban Jánossy Ödönnek és Balassagyarmaton Eördögh Lászlónak - milyen kedvező a megítélése a túlélők szemében. A balassagyarmati gettó zsidó rendőrségének egyik vezetője, Fleischer Andor a város polgármesterének tehetetlenségével szemben hangsúlyozza Eördögh kurázsiját: „amikor Vannay akkori polgármester nem mert valami kedvezményt megadni, amit kértünk, akkor a vádlotthoz fordultam, és ő, amit lehetett az akkori viszonyok között, mindent megadott, ami módjában állt. Amikor a tífuszveszélyre hivatkozva szódavíz bevitelének engedélyezését kértük, megadta, az újságok bevitelét engedélyezte, élelmiszer behozatalát engedélyezte, előbb mindenki kimehetett egyénenként, majd amikor jöttek a szigorítások, akkor beszerzőcsoportok mehettek ki a piacra bevásárolni." A deszkakerítés másik oldalán állók, a „kollégák" persze nem a segítőkészséget látták meg Jánossy és Eördögh tettei mögött, hanem éppenséggel elítélték őket, vagy irigykedtek rájuk, amiért „különféle megvesztegetéseknek" voltak kitéve, s azoknak nem álltak ellent. 121 „Míg nem jöttek a csendőrök, elég kibírható volt a helyzet. Két hét után megjelentek a csendőrök! Egy csapásra megváltozott minden" - mondja Gescheit Károly, a salgótarjáni gettó egykori foglya 1945-ben. 122 A balassagyarmati túlélő, Czilczer György szavai is hasonlóan csengenek: „A városi gettóban a helybeli rendőrlegénység emberségesen viselkedett, a rendőrtisztek ellenben nagyon komiszan, és a csendőrök pedig a legkomiszabban." 123 engedélyt nyertek egy másik, gettón belüli rituális fürdő megépítésére is, „hozzá is fogtunk, de nem lett belőle semmi". NML XXV. 1. b) 91/1946. 115 NML XXV. 1. b) 91/1946. Eördögh László vallomása az ellene indult népbírósági perben. 116 Sávuót, a Tóraadás ünnepe. 117 Hídváry István interjúja Sz. A.-nével. 118 NML XXV. 1. b) 220/1945. Tanúvallomás az Óriás Oszkár elleni népbírósági perben. A tanú neve nem közölhető. 119 Uo. 120 Somogyi 42-43. p. 121 Pl. NML XXV. 1. b) 91/1946. Batta Pál rendőrnyomozó vallomása az Eördögh László rendőrkapitány ellen indult népbírósági perben. 122 A Gescheit Károllyal felvett DEGOB-jegyzőkönyv (2667. szám). 123 A Czilczer Györggyel felvett DEGOB-jegyzőkönyv (3550. szám). 46