Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Schweitzer család
Pál apósa, Buchwalder Árpád szintén velük élt Ordaspusztán (ő valószínűleg azonos azzal a személlyel, aki 1878-ban Szirákon volt iskolás). A községi jegyző szerint 1944-ben a család öt tagból állt, tehát eggyel több személyből, mint amenynyit ismerünk. Pál elhagyott javai: egy lakrész öt helyiséggel, egy hálószoba, egy ebédlő, egy vendégszoba, egy fürdőszoba és egy konyha berendezése. A községi jegyző megjegyzése: „vagyona nem volt, Földhitelintézet elvette". Lehetséges, hogy a családfő azonos azzal az Offner Pállal, aki a YVA adatai szerint 1898-ban látta meg a napvilágot Budapesten, és 1944. október 30-án halt meg a Borsod megyei Tiszatarjánban. Az utólagos anyakönyvezésekor azonban Auschwitzot jelölték meg a halálozási helyeként. Sára, Péter Miklós és Buchwalder Árpád - ugyancsak az anyakönyvi bejegyzés szerint - bizonyosan Auschwitzban vesztette életét. SCHWEITZER CSALÁD Az 1850-60-as években több Schweitzer (Sweitzer, Svajcer, Svejcer) család élt Bércei környékén, úgy tűnik, mindannyian szoros rokonságban voltak. Az adatok tükrében az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a család legidősebb tagja Volf (Farkas) volt, akinek feleségét Marjának (Marinak) hívták. Farkas és Mari bizonyára fiaikkal költözhetett el Csecséről a megye déli részére, valószínűleg Romhány községbe. Egyik fiukat, Mátyást (szül. Csecse, 1814 körül) 1848-ban a szomszédos Pusztabodonyban írták össze, felesége akkor Anna volt (későbbi felesége Kunheimer Náni/Rozi). Gyermekei Ádám és Johanna voltak. Az 1860/70-es években Mátyásnak és Rozinak több gyermeke is született. A férj 1867-ben halt meg, lakóhelyén. Farkas másik fia lehetett Adolf, akinek szintén ebben az időben születtek gyermekei a faluban. Schweiczer Ádám és felesége, Mária - nyilván fiatal házasokként - Mohorán éltek. Ádám már Romhányban született, 1822-ben, boltos volt, de mészárosként is dolgozott. Ő lehetett Farkas legfiatalabb fia. Születése alapján feltételezhető, hogy a Schweitzer család valamikor 1815 és 1822 között települt meg Romhányban. Ugyancsak Farkas fiának tarthatjuk Svajcer Samut, aki 1815-ben látta meg a napvilágot Csecsén, és 1848-ban Felsősápon élt. Neje Katalin volt, fia Dávid, lányai Rozália és Terézia. Érdekes módon később nem az ő, hanem Svajcer Ádám (Áron) és felesége, Milka gyermekeinek születéséről tudósít az anyakönyv. (Ha állításunk igaz, akkor azt is feltételezhetjük, hogy a romhányi Mátyás fia, Ádám költözött ide Mohoráról.) 1848-ban a mai Karancslapujtőn élt Sveiczer Mózes, aki szintén a fenti családba tartozónak tűnik, hiszen Csecsén született, 1803-ban. Felesége Heks Katalin balassagyarmati születésű, az összeíráskor 35 éves volt. Gyermekeik: a 13 éves Gábor és a 9 éves József Szentjakabon, míg a 6 éves Márton és a 2 esztendős Samu már Lapujtőn jött a világra. Karancslapujtői lakos volt 1848-ban Sveiczer Ignác, 1814-es, csecsei születésű kocsmáros is. Felesége, Bart Franciska, Balassagyarmaton látta meg a napvilágot. Az összeírás időpontjában 28 éves volt. Gyermekeik - az anyakönyvek tanúsága szerint - Csecsén születtek, Gábor 1841-ben, Anna 1843-ban, Samu 1846-ban. Az 1848-as összeírok Szarvasgedén találták Sveicer Sámuelt és családját. O talán a família másik ágához tartozott, vagy csak névazonosságról van szó. 1813-ban született, Ecsegen. Öt éve lakott Gedén, kocsmáros volt. Felségét Lőwy Katalinnak hívták, aki Gyöngyösön látta meg a napvilágot és ekkor a 32. életévében járt. Gyermekeik közül Rózái 1838-ban Kozárdon, György 1841-ben szintén itt, míg a három, illetőleg háromnegyed éves Sámuel és Esztera még Jobbágyiban látták meg a napvilágot. Az első berceli említést az 1847/48-as összeírásban találjuk. 1847-ben Schweitzer Lőrincet írták össze nejével, két fiával és egy lányával, kisebb haszonbérlőként, 192 váltócédulában számolt forint jövedelemmel. Az 1848-as lajstromozás szerint Lőrinc 1808-ban született Csecsén, tehát őt tarthatjuk Farkas és Mari legidősebb ismert fiának. Felesége, Goldberger Jozefa, Becskén jött a világra, 1814-ben. Három gyermekük közül az idősebbek még előző lakóhelyükön, Bujákon látták meg a napvilágot: Dávid 1839-ben, Magdolna 1841-ben. A kisebbek már Bérceién: József 1843-ban, Anna pedig - az anyakönyv szerint - 1848-ban. Nem tudjuk, hogy Lőrinc és Jozefa hol házasodott össze. Ennek megtörténte és néhány Bujákon töltött év után, vélhetően 1842 táján költöztek a közeli Bérceire. 464
