Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - Gettóélet – gettóemlékezet
zéseknek egyébként a legbizonytalanabb kérdése éppen a mozgás szabadságával (és ezzel összefüggésben legtöbbször az élelemhez jutással) kapcsolatos. Nem emlékeznek, vagy inkább nem tudják utólag elképzelni, vajon hogyan jutott be az ennivaló a gettóba, hogyan jártak-keltek segítőik, vagy hogy egyáltalán lehetséges volt-e a kijárásbejárás a gettóból, a gettóba. (•26.) A salgótarjáni zsidó hitközség (tanács) tagjai május 12-én folyamodtak szabad kijárásért Jánossy Ödönhöz, hogy rájuk bízott teendőiket hatékonyabban elláthassák. (•27.) Kérelmük azonban, amelyet a rendőrkapitány május 15-én „véleményezés végett" megküldött a polgármesternek, valahol elakadt: Salgótarján polgármesteri hivatala csak augusztus 7-én érkeztette azt, amikor a zsidóság már lassan két hónapja nem élt a városban. 102 Érdekes, amit a helyi zsidó tanács működéséről, a rendőrkapitánysággal való kapcsolatáról tudnak, gondolnak a salgótarjáni túlélők. Majd mindnyájan említést tesznek Jánossy rendőrkapitányról, akit a hitközség köztudottan pénzzel próbált hatékony segítségre ösztökélni. Annak ellenére, hogy tulajdonképpen senkit sem mentett meg, nem festenek róla negatív képet. Sőt! „Biztosan hallott már róla, Jánossy Ödön volt a rendőrkapitány. Egy végtelen rendes ember volt. A fia, Jánossy Laci, a bátyámmal járt együtt gimnáziumba, a lánya idősebb volt. Nagyon rendes ember volt, csak így tudok rá visszaemlékezni" - mondja egyikük. 103 Friedler Samuról, a zsidó tanács és egyben a hitközség elnökéről furcsa mód ritka kivétellel semlegesebbek az emlékeik (de semmiképp sem jobbak), mint Jánossyról. (•29.) Valamelyest pontosabban tudjuk, hogy a zsidó tanács milyen módon tartotta a kapcsolatot a gettó és a külvilág között, s hogyan próbálta érvényesíteni a gettólakók érdekeit, könnyíteni életüket Balassagyarmaton. Bőven akadhatott dolguk: a „Zsidók Elhatárolt Területének Tanácsa Balassagyarmat" feliratú fejbélyegzővel ellátott, mindöszszesen két ismert dokumentum egyike 394/1944. számon május 14-én kelt, 104 másika öt nap múlva már a 415. sorszámot viselte. Ez utóbbi irat arra példa, milyen akadályokba, mekkora közönybe ütközhettek, miközben valamelyik gettólakó ügyében próbáltak eljárni: A Nógrád községből Balassagyarmatra szállított Kohn Sándorné otthon maradt tűzifáját szerették volna a gettóba vitetni, természetesen Kohnné költségére, mire a nógrádi körjegyzőtől az alábbi, finoman szólva cinikus választ kapták: „Fentnevezett fa utánküldése tárgyában május 19-én kelt megkeresésére értesítem, hogy nem áll módomban nevezett részére fuvarost keresni és azzal a fuvardíjra egyezkedni, forduljon nevezett írásban valamely ismerőséhez és egyezzen meg vele, a fuvaros pedig ekkor, mielőtt a fát beviszi, jelentkezzen nálam szállítási igazolványért és a fa kiadásáért." 105 A zsidó tanács másik, 394. számú irata, majd az abból kerekedő akta a zsidó iparosok Iparügyi Minisztériumhoz való bejelentésével kapcsolatos, s Balassagyarmat ipartestületi anyagában maradt fenn. (•30., 31., 32.) Már említettük, hogy Eördögh rendőrkapitány június 13-ai gettószabályzata pontosan kijelölte a zsidó tanács hatáskörét, amely a gettón belüli elhelyezkedésre, a közélelmezésre, az egészségügyi óvintézkedések betartatására és a rend biztosítására terjedt ki. (•24.) A rendelkezésre álló források arról tanúskodnak, hogy a balassagyarmati gettóban a zsidó tanács közkonyhát szervezett, s „ezt a jobb módúak finanszírozták". 106 A gettóba - az előírásoknak megfelelően - minél több élelemmel beköltözők néhány nap után beszerzőcsoportot alakíthattak, s „naponként meghatározott időben kijárhattak a piacra élelmiszert vásárolni". 107 „A gettó létesítése után én hordottam be a gettóba a tejet 102 Hasonló módon maradt elintézetlen a salgótarjáni kikeresztelkedett gettólakók istentiszteleten való részvételének engedélyezéséért írott, május 30-ai kérvény is: „A sárga csillagos zsidók a városból el lettek szállítva, így intézkedést nem igényel" - vezették rá az akta hátára, s utalták azt irattárba június 19-én. (•28.) 103 Hídváry István interjúja Cs. Gy.-nevel. 104 Nyilvánvaló, hogy a Balassagyarmati Autonóm Ortodox Izraelita Anyahitközség iktatószámain folytatták az ügyintézést a zsidó tanács megalakulását követően. 1944. április 10-éről a hitközség 347. számú iratát ismerjük. 105 NML V. 322.1334. 106 Czilczer Györggyel (3550. szám), Weisz Oszkárnéval, valamint Weisz Anikóval (3552. szám) készült DEGOBjegyzőkönyvek. 107 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 44