Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Gansl család

legvégén bérelt földet a községben, vagy esetleg a közeli Galgagután honos Susitzky családból származott-e.) Etel Auschwitzban vesztette életét. Bernát és Etel három gyermekét ismerjük: 1.1. Ernő 1901-ben született, általunk ismeretlen településen. Házasságát sem Bérceién kötötte, gyermekei sem itt születtek. A YVA adatközlője, Yitzkhak Gal, mégis egész családjával egyetemben bercelinek tartotta. Ernő valóban szerepel a Bérceiről deportáltak 1945-ös összeírásában, további két elhurcolt családtaggal (Gal a feleségen kívül két gyermek adatait adta meg). A jegyzői közlésből kiderül, hogy csak ingósága, egy hálószobából, egy konyhából, szalonból és ebédlőből álló lakás berendezése volt a tulajdonában. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy 1935-ben Mohorán bérelte és művelte Klein Dávidné több mint 200 kh-as birtokát, Szandán pedig Osztroluczky Miklós 150 kh-ján gazdálkodott. Lakóhelyeként ekkor is Bérceit tüntették fel. Ernő volt az egyetlen, aki családjából visszatért a háború poklából. 1945-ben már Budapesten lakott. Elképzelhető, hogy már a háború előtt is megosztotta életét a főváros és a falusi élet között. Feleségét Krausz Erzsébetnek hívták (nem tudjuk, hogy rokona volt-e a Bérceién élő Krausz család tagjainak). Gal - általában megbízható - közlése szerint 1899-ben született, s a deportálásban halt meg. Két gyermekük: 1.1.1. Endre 1940-ben látta meg a napvilágot (Gal itt helytelenül tünteti fel Bérceit a születés helyeként, mivel egyik gyermek sem szerepel az itteni anyakönyvben), míg öccse, 1.1. 2. János, 1942-ben. Mindketten Auschwitzban pusztultak el. 1.2. Zoltán 1930-ban már berceli lakosként kötött házasságot. 1902-ben született, általunk nem ismert településen. Foglalkozását földbirtokosnak írták az anyakönyvbe. Ugyanakkor a telekkönyvi iratokban Bérceién nem találtunk a nevén ingatlantulajdont, birtoka tehát más településen volt. Zoltán talán azonos azzal a személlyel, aki - a gazdacímtár szerint - varsányi lakosként 1935-ben Schlesinger Jenő 300 kh-as birtokának bérlője volt. Neje, Kohn (Kahán) Margit Nagycsalomján született 1906-ban, János és Kohn Fáni gyermekeként. Zoltán 1943. október 22-én halt meg, a deportálás idején tehát már nem élt. 1944-ben csak özvegyét hurcolták el, aki nem élte túl a deportálást. Elhagyott tulajdonukként Ernő javaihoz hasonló bútorzatot írtak össze. Zoltánnak és feleségének - legalábbis Bérceién - nem született gyermeke. 1.3. A harmadik gyermek, Elza, 1909-ben Perőcsényben jött a világra. 1935-ben ment férjhez Lőwy Gyula herencsényi kereskedőhöz, aki Alsóesztergályon született 1905-ben, Kohn Berta és a házasságkötés idején már halott Lőwy Ármin gyermekeként. A család a házasságkötés után Herencsénybe költözött, itt született egyetlen ismert gyermekük, I. 3.1. Tamás, aki 5 évesen, anyjával és édesapjával együtt Auschwitzban halt meg. II. Bizonyára Bernát lánya vagy rokona volt a Perőcsényben, 1896-ban született Fischmann Ilona, aki családjával a húszas évek végén tűnik fel a berceli anyakönyvben. Ilona és férje, Schwartz József csak ideiglenesen telepedhettek meg itt, a háborús években már mohorai lakosok voltak. Két gyermekük berceli születéséről van adatunk: II. 1. Éva 1927-ben látta meg a napvilágot. A háború alatt már Mohorán élt. Innen hurcolták el Auschwitzba, ahol életét vesztette. II. 2. Az 1929-ben világra jött, Ágnes Márta nevű lányuk élete, nővéréhez hasonlóan, Auschwitzban ért véget. GANSL CSALÁD I. A Gansl egyike volt a meghatározó famíliáknak Bérceién. A család a Blumenthálokból ágazott ki. Blumenthál Hermin (vö. Blumenthál III. 2.) 1865ben született. Valamikor az 1890-es években kötött házasságot a vele egyidős, ásványi (vagy dunaszerdahelyi) születésű Gansl Izraellel, Jichak és Gizella gyermekével. Izrael vagyoni helyzetét nem ismerjük, Hermina minden bizonnyal tisztes hozományt vitt a házasságba, hiszen apja, József, tekintélyes földbirtokkal rendelkezett és a közösség megbecsült tagjai közé számított. Apai öröksége mellé 1912-ben megvásárolták Blumenthál Mór és - 12 000 koronáért - nővére, Blumenthál Lina (Hirschfeld Mórné) örökösei ingatlanainak jelentős részét, így Izrael is földbirtokossá vált. Amikor elhurcolásuk után, 1945-ben a községi jegyző Összeírta elhagyott javaikat, a következőket rögzítette: két ház négy helyiséggel és berendezéssel, gazdasági udvar és kb. 75 kh föld. Mivel két háló447