Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Gansl család

szobabútort írtak össze tulajdonaként, feltételezhető, hogy valamelyik gyermekükkel éltek egy fedél alatt. Ugyanakkor a jegyző szerint másodmagával deportálták, azaz feleségén kívül mást nem számítottak a családjához. A Baross u. 2. szám alatt éltek. Az idős férfit és feleségét Auschwitzban gyilkolták meg. 1.1. Legidősebb fiuk, Mór, 1887-ben született. Felnőttkorában kereskedőként került fel a választói névjegyzékre, halotti bejegyzésében községi díjnokként szerepel. Negyedrészben a berceli, nyolcadrészben a nógrádkövesdi malom tulajdonosa volt. Viszonylag fiatalon hunyt el, tüdőgyulladás végzett vele, 1931-ben. Felesége Kritzler Paula volt, aki 1886-ban vagy 1887-ben született Bonyhádon, Ábrahám Jonatán és Krausz Blume gyermekeként. Férje halála után ő folytatta a vegyeskereskedést. A család vagyona egy üzlethelyiségből és egy háromhelyiséges lakásból állt. Elhurcolása előtt három családtagjával - feltehetően gyermekeivel - élt egy fedél alatt. Auschwitzban halt meg. Mór és Paula gyermekei: 1.1.1. Lipót (Jonatán Ábrahám) 1912-ben született. Felnőve molnárként dolgozott, nyilván a Jakubovits-Gansl-féle malomban, Bérceién. 1944-ben a balassagyarmati gettóba került, majd különböző munkatáborokba. Nagycenken halt meg, 1945 elején. Testét egy budapesti tömegsírba temették el. 1.1. 2. Ilona 1913-ban jött a világra. Lüger Jenő makói pékmesterhez ment feleségül, 1937-ben. Jenő 1912-ben született, Mózes és Lőwy Rebeka gyermekeként. Mindketten a holocaust áldozatai lettek. Gyermekeik: 1.1.2.1. Aliz 1938-ban, 1.1.2. 2. Edit 1939-ben, 1.1.2.3. Miklós 1942-ben látta meg a napvilágot. Szüleikhez hasonlóan Auschwitzban haltak meg. 1.1. 3. Szeréna (szül. 1914), 1.1.4. Blanka (szül. 1916) és 1.1.5. József (szül. 1918) sorsáról nincs adatunk. 1.1. 6. Márton (szül. 1920) négy elemi osztályt végzett Bérceién. A gettósítás időpontjában még szülőhelyén élt. Kora alapján munkaszolgálatos lehetett. Kereskedő volt, elhurcolása előtt két évig dolgozott Schweitzer Sámuelnél. 1940-ben - bevallása szerint - havi 200 pengő jövedelme volt. Testvéreivel együtt örökölte apja malomrészét. Rá a berceli gőzmalom negyedének nyolcadrésze és a kövesdi malom nyolcadának egy nyolcada jutott tulajdonul. Márton visszatért Bérceire, a határt Alsószölnöknél lépte át, 1945. április 6-án. Elmondása szerint szatócsüzletet szeretett volna nyitni. 1.1. 7. Rózsa 1922-ben született, de a következő esztendőben meghalt. 1.1.8. Vilmos 1923-ban született, sorsa ismeretlen. A községi jegyző szerint 1945-ben visszatért a faluba. 1.1.9. Henrik 1926-ban született, és még ugyanabban az évben meghalt. 1.1.10. Egy utónevet nem kapott leány 1928-ban jött a világra, s még ugyanabban az évben meghalt. Mivel a községi jegyző azt jegyezte fel, hogy a családból csak Márton és Vilmos tért vissza, illetőleg Márton testvérei és édesanyja 1945 végén ismeretlen helyen tartózkodtak, arra következtetünk, hogy a két fiú kivételével Gansl Mór minden Bérceién élő leszármazottja életét vesztette. Kritzler Paula (helytelen születési dátummal), Lipót és a Lüger család valamennyi tagja szerepel a balassagyarmati Gansl-emléktáblán. Szeréna, Blanka és József neve ugyanakkor innen is hiányzik. 1.2. Izrael és Hermin második gyermeke, Matilda 1888-ban született. További sorsáról nem rendelkezünk adattal. I. 3. Ignác 1893-ban látta meg a napvilágot. A pékszakmát választotta. 1926-ban vette feleségül Schutzengel Arankát, aki ebben az időben már Bérceién élt. Aranka 1900-ban született Dunaradványban, Éliás és Blumenthál Matild lányaként. Úgy tűnik, hogy a fiatalok kezdetben nem Bérceién telepedtek meg, mivel első gyermekük, I. 3.1. Aliz (Erzsébet, Eszter) nem itt született. 1926-ban azonban Aranka apja meghalt. Ekkor a fiatal pár - rövid időre - visszatérhetett Ignác szülőfalujába, mivel második gyermekük, I. 3. 2. Albert 1929-ben már itt látta meg a napvilágot, akárcsak öccse, 1.3. 3. Mór, aki 1931-ben született. Nem vettek házat Bérceién, talán valamelyik rokonuknál éltek. Mindössze egy lakás berendezését és egy varrógépet írtak össze 1945-ben elhagyott javukként. Ignác 1943. december 14-én, tüdőgyulladásban elhunyt. 1944-ben 72 éves anyósát, özv. Schutzengelné Blumenthál Matildot, Ignác özvegyét és 448