Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A berceli ág

volt. Karl (Kárl, Károly) és felesége, Lőwy Hermin berceli életéről csupán az anyakönyvek tanúskodnak. A születési bejegyzésen kívül a család tagjairól nem tudunk egyebet, 1913 után valószínűleg elhagyták a falut. Talán Lőrincire költöztek, ahol 1944-ben Ferenc nevű fiuk élt, aki a holocaust áldozata lett. V. 1.1. Első gyermekük 1898-ban látta meg a napvilágot, az anyakönyvi bejegyzés idején még nem kapott nevet, és azt utána sem írták be. V. 1. 2. Mózes 1900-ban, V. 1. 3. Lajos 1902-ben, V. 1.4. Áron Mihály 1904-ben, V. 1.5. Ignác 1905-ben, V. 1. 6. Rozália 1908-ban született. V. 1.7. Jenő 1910-ben jött a világra, azonban még ugyanabban az esztendőben meghalt. V. 1. 8. Dávid 1911-ben, míg V. 1.9. Szeréna 1913-ban látta meg a napvilágot. V. 2. Márk második fiát az apai nagyapa nevére keresztelték. Mózes 1870-ben született, körülmetélését Rusznák Áron végezte, a tanú Blumenthál József volt. Mózes sorsát nem ismerjük. Lehetséges, hogy gyermekkorában meghalt (vö. V. 7.), de talán ő volt az, aki felnőve Morgenstein Amáliával kötött házasságot, és a II. világháború alatt Újpesten lakott. Ha így van, akkor a holocaust áldozata lett. V. 3. Az 1872-ben született Áron körülmetélését Herman Dávid végezte, míg a koma Deutsch Dávid volt. Egyebet róla sem tudunk. V. 4. Johanna 1874-ben született. Két házasságkötéséről is tudunk. 1897-ben egy Ipolyságon, 1873-ban született, de balassagyarmati lakos vegyeskereskedő, Weisz Dávid (Bernát és Freund Netti fia) felesége lett. Bizonyára nem Bérceién éltek, mivel az itteni anyakönyvekben nincs bejegyezve a férj elhalálozása. Hani 1905-ben egy másik, püspökladányi vegyeskereskedőhöz ment férjhez, az 1871-ben született Haász Gusztáv Károlyhoz, Bernát és Grünfeld Borbála fiához. V. 5. A dédnagyapa nevét kapó Szimche 1875ben látta meg a napvilágot. Ungar Jakab metélte körül, a koma Blumenthál Meri volt, akit nem tudunk egyik családtaggal sem azonosítani. Talán - legalábbis az adatok erre utalnak - Szimchével azonosítható az a családtag, aki Samuként (vagy Sámuelként) jelenik meg az anyakönyvekben. Samu a választói névjegyzék szerint 1875-ben született és géptulajdonos volt (ha feltételezésünk helyes, akkor apja foglalkozását folytatta). Feleségét Wilhelm Helénnek hívták (talán az ő testvére, Hirschfeldné Wilhelm Malvin élt a vészkorszak időszakában Érsekvadkerten), akinek a nevén 1909-ben a 144. számú ház tulajdonjoga volt. Az épület később Váss Jenő gyógyszerészé lett. Ez is azt valószínűsíti, hogy Samu és Helen a két világháború között elköltöztek Bérceiről. Az ittlétük utolsó adata 1918-ból való. Bérceién született gyermekeik: V. 5.1. Ernő 1902-ben, V. 5. 2. Mór 1903-ban, V. 5. 3. Elza 1904-ben született. Elza a születési dátum alapján azonosnak tekinthető Winkler Samu feleségével, aki Vácon élt és 1944-ben Mauthausenba került, bizonyára két gyermekével egyetemben. V. 5. 4. Jenő 1908-ban, míg V. 5. 5. Adél 1913-ban született. V. 6. Eszter 1880-ban született, Bérceién kötött házasságáról tudunk: 1902-ben vette őt feleségül Grünwald Móric házitanító, aki Somosújfalun lakott és Nagyszeretván született 1878-ban, Bernát és Milder Eszter gyermekeként. A család a közeli Vanyarcra költözött, itt születtek gyermekeik. Közülük Jenő 1932-ben, Bérceién vette meg a 146/a számú házat, tehát visszaköltözött édesanyja szülőhelyére. Vele jött testvére, Kálmán is. Családjaikkal mindketten a holocaust áldozatai lettek. Sorsukat részletesebben a Grünwald családnál mutatjuk be. (Lásd ott!) Eszter és Móric Vanyarcon maradtak, és mindketten a holocaust áldozatai lettek. V. 7. Rézi (Rozália) 1882-ben született. 1904-ben vette őt nőül Klein Jakab érsekvadkerti szabómester, aki 1881-ben látta meg a napvilágot Simon és Ungár Cili gyermekeként. A házaspár nem Bérceién telepedett meg. Sorsukat nem ismerjük. V. 8. Mari (Matild, Mária) 1883-ban jött a világra. 1908-ban vette őt nőül Kahán Mihály (Mechel), aki 1871-ben született és házasságkötésének idején már Bérceién élt. Mihály hitoktató volt. Előző lakhelyét nem ismerjük, szülei - József és Fesztinger Zlata - akkor már nem éltek. A megismert adatokból azt szűrjük le, hogy Kahán Mihály családtagjait nem Bérceién érte a vészkorszak, még gyermekeik házasságkötését megelőzően távozhattak a faluból, valószínűleg Salgótarjánba. A gyermekeket megtaláltuk a YVA adat444