Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Deutsch Adolf családja
bázisában, de az idős szülőket nem. 1944-ben Eszter 64 éves, Mihály pedig 73 éves lett volna. Kahán Mihály és felesége, valamint Piroska neve szerepel a salgótarjáni holocaust-emlékművön. Ismert gyermekeik: V. 8.1. Kálmán 1909-ben született. V. 8.2. József 1911-ben, azonban kétéves korában meghalt. V. 8. 3. Mór 1912-ben született. 1944-ben Nyíregyházán lakott, feleségét Freund Rózsinak hívták. Auschwitzba deportálták, majd Mauthausenba került. További sorsát nem ismerjük. A Freund név esetleg arra utal, hogy nagynénje, Johanna (vö. V. 4.) anyósának családjából választott feleséget. V. 8.4. Áron 1915-ben született. A YVA adatai szerint munkaszolgálatosként halt meg a háborúban. Feltételezzük, hogy nem berceli lakosként. V. 8.5. Aranka 1919-ben látta meg a napvilágot. A YVA adatbázis adatai szerint férjének vezetékneve Deutsch volt, a család vélhetően Salgótarjánban élt. Aranka Stutthof lágerben pusztult el. V. 8. 6. Piroska 1921-ben született. A YVA adatai szerint nem élte túl a deportálást. V. 9. Márk kilencedik fia 1885-ben jött a világra és a Mózes Dávid nevet kapta. Mivel halott gyermek nevét nem volt szokás újszülöttnek adni, feltételezzük, hogy a neve valójában Dávid volt. V. 10. Lipót 1887-ben született. Schwartz Máriát vette feleségül. Három gyermekük születéséről tudunk, 1915 után vélhetően elköltöztek a faluból. V. 10.1. Sarolta 1912-ben, V. 10. 2. Ernő 1914-ben született. V. 10.3. Aranka 1915-ben jött a világra, de még ugyanabban az esztendőben meghalt. V. 11. Márk legkisebb lánya 1890-ben látta meg a napvilágot, és a Rozália nevet kapta. Csak házassági bejegyzését találtuk meg, 1910-ben, a berceli anyakönyvben. Az ifjú pár valószínűleg máshol élt. A vőlegény, Lőrincz Mózes Simon, talmudista volt és Nagyorosziban lakott. 1888-ban született, Izsák és Kálmán Betti gyermekeként. Édesanyja - a források szerint - 1910-ben már nem volt az élők sorában. DEUTSCH ADOLF CSALÁDJA A 19. században Bérceién élő Deutsch nevű személyek (vö. pl. Blumenthál II. 1.) a 20. században már nem vettek részt a közösség életében. Egyetlen olyan családot találtunk, amely ezen a néven a holocaustban is érintett volt. I. Deutsch Adolf a mai Burgenland területén, Boldogasszonyon (Frauenkirchen) született, születésének dátumát a YVA 1892-ben adja meg, azonban valószínűbb a balassagyarmati Gansl-emléktáblán található 1888-as évszám. Adolf Bérceire költözése nem volt véletlen, minden bizonnyal öszszefüggésbe hozható nővére házasságkötésével: Deutsch Ida Blumenthál Benőhöz ment férjhez (vö. Blumenthál I. 1. 3.). Liebermann Malvin, akit Adolf általunk ismeretlen helyen és időpontban vett feleségül, bizonyára testvére volt Liebermann Mórnak, aki szintén Bérceién telepedett meg, és a húszas évek derekától egészen a deportálásig élt a községben (vö. Liebermann). Malvin - a YVA adatai szerint - 1894-ben született, Kassán. Négy fiuk és egyetlen lányuk berceli születéséről van adatunk (ami természetesen nem zárja ki, hogy ideköltözésük idején már volt gyermekük). 1.1-2.1924-ben született lányuk és egyik fiuk, egy ikerpár, akik azonban még ugyanabban az évben név nélkül haltak meg. 1.3. Gyula 1926-ban látta meg a napvilágot. Berceli lakosként - ismereteink szerint - sajtkészítéssel foglalkozott. Annyit tudunk még róla, hogy túlélte a háború borzalmait és 1945-ben visszatért szülőfalujába. A vészkorszakra vonatkozó emlékeit jegyzőkönyvbe mondta, melynek lényegi részét kötetünkben is közöljük. 1.4. Zoltán 1927-ben született. A deportálás után, 1945 közepén Hegyeshalomnál átlépve a határt, visszatért szülőfalujába. Nőtlen volt. Kereskedőnek tanult. A községi jegyző által készített kérdőív tanúsága szerint ezt a szakmát szerette volna továbbra is folytatni. I. 5. Miklós (Volf) 1931-ben született, 1944-ben, tizenhárom éves korában a holocaust áldozata lett, akárcsak édesanyja és apja. A családnak nem volt háztulajdona a faluban. Talán lakóként éltek, Adolf - gyermekeinek iskolai anyakönyvében - bérlőként, intézőként van bejegyezve, azaz mezőgazdálkodással foglalkozott. A községi jegyző 1945-ben elhagyott javukként egy hálószoba berendezését, egy konyhabútort és egy tejfeldolgozó felszerelést vett fel a járási főjegyzőnek megküldött listába. 445