Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Deutsch Adolf családja

bázisában, de az idős szülőket nem. 1944-ben Esz­ter 64 éves, Mihály pedig 73 éves lett volna. Kahán Mihály és felesége, valamint Piroska neve szere­pel a salgótarjáni holocaust-emlékművön. Ismert gyermekeik: V. 8.1. Kálmán 1909-ben született. V. 8.2. József 1911-ben, azonban kétéves korá­ban meghalt. V. 8. 3. Mór 1912-ben született. 1944-ben Nyír­egyházán lakott, feleségét Freund Rózsinak hív­ták. Auschwitzba deportálták, majd Mauthausen­ba került. További sorsát nem ismerjük. A Freund név esetleg arra utal, hogy nagynénje, Johanna (vö. V. 4.) anyósának családjából választott feleséget. V. 8.4. Áron 1915-ben született. A YVA adatai szerint munkaszolgálatosként halt meg a háború­ban. Feltételezzük, hogy nem berceli lakosként. V. 8.5. Aranka 1919-ben látta meg a napvilágot. A YVA adatbázis adatai szerint férjének vezeték­neve Deutsch volt, a család vélhetően Salgótarján­ban élt. Aranka Stutthof lágerben pusztult el. V. 8. 6. Piroska 1921-ben született. A YVA ada­tai szerint nem élte túl a deportálást. V. 9. Márk kilencedik fia 1885-ben jött a világra és a Mózes Dávid nevet kapta. Mivel halott gyer­mek nevét nem volt szokás újszülöttnek adni, fel­tételezzük, hogy a neve valójában Dávid volt. V. 10. Lipót 1887-ben született. Schwartz Mári­át vette feleségül. Három gyermekük születéséről tudunk, 1915 után vélhetően elköltöztek a faluból. V. 10.1. Sarolta 1912-ben, V. 10. 2. Ernő 1914-ben született. V. 10.3. Aranka 1915-ben jött a világra, de még ugyanabban az esztendőben meghalt. V. 11. Márk legkisebb lánya 1890-ben látta meg a napvilágot, és a Rozália nevet kapta. Csak há­zassági bejegyzését találtuk meg, 1910-ben, a ber­celi anyakönyvben. Az ifjú pár valószínűleg más­hol élt. A vőlegény, Lőrincz Mózes Simon, talmu­dista volt és Nagyorosziban lakott. 1888-ban szü­letett, Izsák és Kálmán Betti gyermekeként. Édes­anyja - a források szerint - 1910-ben már nem volt az élők sorában. DEUTSCH ADOLF CSALÁDJA A 19. században Bérceién élő Deutsch nevű sze­mélyek (vö. pl. Blumenthál II. 1.) a 20. században már nem vettek részt a közösség életében. Egyet­len olyan családot találtunk, amely ezen a néven a holocaustban is érintett volt. I. Deutsch Adolf a mai Burgenland területén, Boldogasszonyon (Frauenkirchen) született, szüle­tésének dátumát a YVA 1892-ben adja meg, azon­ban valószínűbb a balassagyarmati Gansl-emlék­táblán található 1888-as évszám. Adolf Bérceire költözése nem volt véletlen, minden bizonnyal ösz­szefüggésbe hozható nővére házasságkötésével: Deutsch Ida Blumenthál Benőhöz ment férjhez (vö. Blumenthál I. 1. 3.). Liebermann Malvin, akit Adolf általunk isme­retlen helyen és időpontban vett feleségül, bizo­nyára testvére volt Liebermann Mórnak, aki szin­tén Bérceién telepedett meg, és a húszas évek de­rekától egészen a deportálásig élt a községben (vö. Liebermann). Malvin - a YVA adatai szerint - 1894-ben szüle­tett, Kassán. Négy fiuk és egyetlen lányuk berceli születéséről van adatunk (ami természetesen nem zárja ki, hogy ideköltözésük idején már volt gyer­mekük). 1.1-2.1924-ben született lányuk és egyik fiuk, egy ikerpár, akik azonban még ugyanabban az év­ben név nélkül haltak meg. 1.3. Gyula 1926-ban látta meg a napvilágot. Ber­celi lakosként - ismereteink szerint - sajtkészítés­sel foglalkozott. Annyit tudunk még róla, hogy túlélte a háború borzalmait és 1945-ben visszatért szülőfalujába. A vészkorszakra vonatkozó em­lékeit jegyzőkönyvbe mondta, melynek lényegi részét kötetünkben is közöljük. 1.4. Zoltán 1927-ben született. A deportálás után, 1945 közepén Hegyeshalomnál átlépve a határt, visszatért szülőfalujába. Nőtlen volt. Kereskedő­nek tanult. A községi jegyző által készített kérdőív tanúsága szerint ezt a szakmát szerette volna to­vábbra is folytatni. I. 5. Miklós (Volf) 1931-ben született, 1944-ben, tizenhárom éves korában a holocaust áldozata lett, akárcsak édesanyja és apja. A családnak nem volt háztulajdona a faluban. Talán lakóként éltek, Adolf - gyermekeinek isko­lai anyakönyvében - bérlőként, intézőként van be­jegyezve, azaz mezőgazdálkodással foglalkozott. A községi jegyző 1945-ben elhagyott javukként egy hálószoba berendezését, egy konyhabútort és egy tejfeldolgozó felszerelést vett fel a járási főjegy­zőnek megküldött listába. 445

Next

/
Oldalképek
Tartalom