Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A berceli ág
volt. „A szülői ház lebontva, üzletberendezés és árukészlet elhurcolva" - írta visszatérte után az eléje tett kérdőívre. Alkalmi kereskedősegéd és szőlőmunkás szeretett volna lenni. Öreg, özvegy édesapját még visszavárta. IV. 1.13. 6. Jakab (Schulem, Shalom, Sólem) az anyakönyv szerint 1916-ban született (a balassagyarmati Gansl-emléktáblán 1915 szerepel). 1944ben még nőtlen volt, kereskedőként dolgozott. Testvére, Yekhiel úgy nyilatkozott, hogy a holocaust áldozata lett, Auschwitzban halt meg. IV. 1.13.7. Magdolna 1917-ben született. Grosz Jenő (Jakab?) vette őt feleségül, ismeretlen időpontban. Vélhetően Salgótarjánban éltek és Magda csak a deportálásból visszatérve költözött Bérceire. Komáromnál lépte át a határt, 1945. június 17én. Nyilatkozata szerint férje „el lett hurcolva", 1945 végéig még nem érkezett vissza. Az „ingóságok: széjjelhurcolva". Ha férje megjön, akkor Salgótarjánba szeretne visszatelepülni. Kívánsága a jegyző szerint: „elhurcolt ingóságai visszakérése". IV. 1.13. 8. Blanka 1919-ben született. További sorsát nem ismerjük. IV. 1.13.9. Miklós 1920-ban született. A deportálást túlélte és 1945-ben visszatért Bérceire. IV. 1.13.10. Flóra 1922-ben született. Hat elemi osztályt végzett. Visszatért a deportálásból. Magda nővérével együtt Komáromnál lépte át a határt, 1945. június 17-én. Ekkor még hajadon volt. Két visszatért bátyja háztartását vezette. IV. 1.14. Dávid és Mária legutolsó, ismert gyermeke Szerén (Száli) volt, aki 1882-ben született. Jakubovits Bernát vette őt feleségül. (Sorsát ott ismertetjük!) A holocaust áldozata lett, férjével együtt. IV. 2. Mózes feltételezett gyermekei közül Jakabról rendelkezünk a legkevesebb és legbizonytalanabb információval. Az 1848-as összeírás szerint 1835-ben, a választói névjegyzék szerint (csak az 1897. éviben jelenik meg, mint „földész") 1836-ban született. Az 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon „magántudósként" említi, mint aki még a hitközség alapítása előtt, 1870-ben jesivát létesített Bérceién, amelynek húsz hallgatója volt. (Kérdés, hogy az eddig felsorolt adatok ugyanarra a Jakabra vonatkoznak-e.) Az anyakönyvi adatokból tudjuk, hogy feleségét Grosz Fáninak hívták. Alább ismertetett gyermekeikről születésükön kívül mást nem tudunk. Valószínű, hogy Jakab családja 1897 és 1900 között elköltözött a faluból. IV. 2.1. Adolf 1871-ben született, Lőwy Simon metélte körül, a koma Grosz Leopold volt. Elemi tanulmányait helyben, magántanulóként végezte, Háber Salamon tanító keze alatt. IV. 2.2. Hani 1874-ben jött a világra, a névadó és a koma Lőwy Simon volt. IV. 2. 3. Herz Herman 1877-ben született, de 1884-ben elhunyt. Lehetséges, hogy Jakab gyermeke volt a YVA adatbázisában szereplő Blumenthál Herman, aki 1882-ben született Bérceién (anyját Leának hívták). Fia, Menakhem Emanuel, 1957-ben úgy nyilatkozott, hogy Herman (Erman) Auschwitzban halt meg, elhurcolása előtt Bérceién lakott, és Rosenthal Júliával volt nős. V. Blumenthál Márk - az anyakönyvi bejegyzés szerint - 1840-ben látta meg a napvilágot (a választói névjegyzék adatait visszaszámolva 1844-ben). Már özvegyen, 1919. január 9-én hunyt el Bérceién. Néhai szülei Blumenthál Mór és Tauber Hermina voltak. Az anyakönyv magánzóként adja meg foglalkozását, míg az 1900-as, 1905-ös és 1914es választói névjegyzékben gépészként szerepelt. Talán cséplőgép-tulajdonos volt. Leányainak házasságkötésekor, az 1900-as évek elején, viszont kocsmárosként tűnik fel. Az 1918-as választói névjegyzékből Márk hiányzik, noha ekkor még életben volt. Az 1909-es kataszteri összesítőben sem szerepel ingatlantulajdonosként. Talán ebből is adódhatott az, hogy utódai nem kötődtek olyan erővel a faluhoz, mint a família többi ágának tagjai, és felnőve többnyire más vidékre költöztek. Márk feleségét két néven adja meg a halotti anyakönyv. A férj halálakor néhai Lőwy Saroltát nevezik meg, ugyanakkor 1908. április 29-én bekövetkezett elhunytakor Lőwy Lotti néven anyakönyvezték. 1841-ben, Lőwy Kálmán és Hoffmann Regina gyermekeként született, Köpcsényben. Gyermekeik születési bejegyzéseiben, az anyakönyvben a férj Márk, Márkus és Max, de időnként Miksa, a feleség pedig Lotti, illetve Sarolta Lézi néven jelenik meg. V. 1. Első ismert gyermekük 1869-ben született Bérceién. A csecsemőt Rusznák Áron metélte körül, míg a tanú maga az apa, Blumenthál Márkus 443
