Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Bercel - A berceli zsidóság vázlatos története - – A hitközség történeti vázlata

„Ámbár Offner József édesanyja és édesanyjának szülői keresztények, és ő maga is az 1939. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságból származik, a megnevezett egyén az 1939: IV. te. 1. §ának (2) bekezdése alapján mégsem tekinthető nem zsidónak, mert szülői közül csak az egyik volt a polgári házasságkötés idején a keresztény hitfelekezet tagja, és így a (2) bekezdés 1. pontja ebben az esetben nem alkalmazható; továbbá mert édesapja a házasságkötés előtt reverzálist nem adott, és így József a törvény rendelkezése értelmében apja után zsidónak tekintendő annak ellenére, hogy őt már születésekor megkeresztelték; ennek folytán tehát Józsefre az 1939. évi IV. te. 1. §-a (2) bekezdésének 2. pontja sem nyerhet alkalmazást; valamint ugyanebből az okból és azért is, mert jogszerűen csak élete 7. évének betöltése után vált a keresztény hitfelekezet tagjává, az 1. § (2) bekezdés 3. pontjának alkalmazása sem jöhet szóba. Végül vizsgálat tárgyává kell tenni azt a kérdést, hogy Offner József az 1. § (3) bekezdésének valamely pontja alapján tekinthető-e nem zsidónak. A bíróság ezt a kérdést is tagadólag döntötte el, mert a (3) bekezdés a) pontja vele szemben nem alkalmazható annak folytán, hogy 1919. évi augusztus hó 1. napja után született; a (3) bekezdés b) pontja is figyelmen kívül marad, mert bár zsidónak nem tekintendő személlyel lépett házasságra, de csak 1939. évi január hó 1. napja után; csak anyja lévén származásánál fogva őskeresztény, a c) pont alkalmazhatósága is elesik; a d) pont alkalmazását pedig kizárja az a körülmény, hogy a fent kifejtett okból József elkeresztelése [sic!] ellenére sem tekinthető jogszerűen születésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagjául. Minthogy ekként Offner József nem zsidó volta az 1939. évi IV. te. 1. §-a értelmében nem állapítható meg, apja (a panaszos) sem igényelhet a törvény 1. § (3) bekezdésének b) pontja alapján tanúsítványt." Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezőgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szőlő és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Offner Lipót és Pál 498 kh béri és 76 kh szandai birtoka is. Bérnek 1941-ben 996 lakosa volt. Közülük tizennégy izraelita és egy keresztény tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Az állami anyakönyvek három áldozat (Kellner Adolf szatócs, Gutfreund Vilma és Leopold Terézia) adatait őrizték meg. A Yad Vashem adatbázisában nem sikerült béri lakost azonosítani. Az elhagyott javak kormánybiztosságának irataiban Buchwalder Lajos és felesége, Offner Pál és Lajos, özv. Spielberger Ignácné, valamint Leopold Teréz és Mária nevén jegyeztek fel elhagyott tulajdont. Vélhetően valamennyien a holocaustban haltak meg, bár elhurcolásuk időpontjában többen talán már nem béri illetőségűnek számítottak. BÉRI ÁLDOZATOK Kellner Adolf = Gutfreund Vilma • an: Klein Rebus • ap: Kellner Károly • szh: - • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Kellner Adolfné *Gutfreund Vilma • an: Leopold Katalin • ap: Gutfreund Ábrahám • szh: - • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Leopold Terézia • an: Klein Pepi • ap: Leopold Sámuel • szh: - • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; 1910. népsz. Vallási adatok 10.; Gazdacímtár 185.; NML IV. 454. 77. 92/1941. 8428.; 1941. népsz.; Felvidék 9.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.; NML XXIV. 101. 6. 21.476/1950. Bércei A BERCELI ZSIDÓSÁG VÁZLATOS TÖRTÉNETE A hitközség történeti vázlata Az önálló hitközség létrejöttéhez göröngyös út vezetett Bérceién. Az itteni zsidók egészen 1871-ig a becskei hitközséghez tartoztak. A szomszédos településen volt a kerületi templom és itt élt az anyakönyvvezető rabbi is, akinek személyét az 1850-es évektől ismerjük. Egy 1852-ben készült összeírás közli, hogy Lőwy Simon a becskei és szügyi kerület lelkészi feladatait is ellátta. így öszszesen 157 család tartozott a lelki vezetése alá. Évente 200 forintnyi jövedelemmel rendelkezett, képzettségét Deutsch Salamon ipolysági rabbi mellett szerezte. 408