Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Benczúrfalva - Bér

ban. Helybeli felesége két évvel volt fiatalabb nála. Legidősebb gyermekük betöltötte a 16. életévét, s már ő is itt jött a világra. 1878-ban 8 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Leopold Teréz és Sámuel nem járt iskolába, noha már 13, illetve 12 évesek voltak. A 12 esztendős Baumgarten Izidor Budapesten végezte a kereskedelmi tanulmányait, míg testvérei közül Juli és Ármin a sziráki izraelita iskolát látogatta. A 6 esztendős Baumgarten Józsika még nem járt egyetlen oktatási intézménybe sem. Gutfreund Sámuel szintén Szirákon tanult, öccse, a hétesztendős Herman azonban még diákévei előtt állt. Az 1870. évi országos népszámlálás Béren 35 izraelitát mutatott ki a község 870 lakója között. Számuk az elkövetkező évtizedekben a következőképp alakult: 1880-ban 37,1890-ben 29,1900-ban 18,1910-ben 12,1920-ban 15,1930-ban 17 fő. A két világháború között a faluban működtetett vegyeskereskedést a Spielberger család. A férj három évig vezette az üzletet, majd halála után felesége vette át az irányítást. A boltban fűszer- és textilárut tartottak. 1935-ben Böhm Adolfnak 665 kh, míg Buchwalder Lajosnak 803 kh terület volt a tulajdonában. Mindketten helyben laktak. Utóbbi 1869-ben, Szirákon született. Középiskoláit és a kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte. Önkéntesi évét 1887-ben töltötte, Grazban. Mint hadnagy szerelt le. Ezt követően kezdett apja bérletén gazdálkodni, majd 1926-ban átvette az atyai, akkor még közel ezerholdas birtok irányítását Béren. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának. Felesége Hofmeister Zseni volt. Gyermekei Vera, Sára és Ágnes voltak. A YVA pásztói illetőségűnek tartja a Buchwalder családot. A nyilvántartottak között van Lajos említett felesége, Hofmeister Zseni (Jenny), akinek anyját Mirjamnak, apját Józsefnek hívták. 1899-ben született és Auschwitzban halt meg. Szerepel még az 1912-es születésű(nek tartott) Lajos, mint nőtlen fiatalember, Ágnes, aki 1910ben látta meg a napvilágot Pásztón, továbbá Buchwalder János, akinek anyját Feldman Margitnak hívták, 1918-ban született és munkaszolgálatosként a keleti hadszíntéren vesztette életét (minden bizonnyal testvére volt az alább említett Offner Pál feleségének, Buchwalder Sárának). 1942-ben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a községben a Böhm Ádolf-féle 314, illetve 669 kh-as ingatlant, és Offnerék 1033 kh-as birtokát telepítés, illetőleg kishaszonbérletbe adás céljára igényelte ki. Birtokkal rendelkezett még a község határában a felcsúti Mühlrád Mór, akinek 136 kh földje volt. A család a szomszédos Bérceiről származott el Fejér megyébe, ahonnan a háború utolsó évében viszsza is tértek. (Lásd a Bérceinél elmondottakat!) Offner Lajos és Pál 920 kh földdel rendelkezett. A gazdacímtár szerint helybeli illetőségűek voltak. Pál és családja a háború alatt Bérceién húzhatták meg magukat. A jegyző 1945-ös jelentése alapján ott vettük fel őket az áldozatok listájára. Offner Lajos és családja azonban bizonyosan Béren élt. Lakásuk a csobánkapusztai birtokközpontban épült. Lajos, valamint felesége, Molnár Sarolta, 1940. július 12-én tanúsítványt kértek Nógrád megye alispánjától arról, hogy nem tartoznak a zsidótörvények hatálya alá. A férj esetében az alispán a tanúsítvány kiadását megtagadta, amit a folyamodó megfellebbezett. Lajos az elutasítás időpontjában már katonai szolgálatát töltötte. Az ügyben keletkezett iratokból képet kaphatunk a család tagjairól. Á hivatal először újbóli kérelem beadására szólította fel elutasító határozatában a családot, mivel legidősebb gyermekük - szerintük - zsidónak volt tekintendő (így a szülők sem mentesülhettek a diszkriminatív jogszabályok alól). Lajos születési idejét nem ismerjük. 1918. április 7-én - miként az ügyet lezáró közigazgatási bírósági határozat fogalmaz: „őskeresztény nővel lépett házasságra". 1930. május 11-én ő maga is felvette a keresztségét és a római katolikus egyház tagja lett. A házasságból három gyermeke született. József, a legidősebb, 1920. április 18-án jött a világra, és őt - testvéreivel ellentétben, akik már születésükkor részesültek a keresztség szentségében - csak 1930. szeptember l-jén tartották keresztvíz alá. A gyermek 1939. szeptember 24-én, szintén „őskeresztény nővel" lépett házasságra. Még ugyanabban az esztendőben megszületett első gyermekük, Olga. (A gyermeknek így három nagyszülője számított „őskereszténynek".) A közigazgatási bíróság elutasító határozatát szó szerint közöljük, a jogi formulákba öntött embertelenség példájaként: 407