Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - A gettósítási terv kidolgozása

zá a rendelkezés teljesítéséhez, (•ß.) A felhívás (és a rendelet szövege) beleillik a zsidóság félrevezetésének koncepciójába, amely szerint katonai okokkal igyekeztek álcázni a zsidótlanítási műveletek tulajdonképpeni végcélját.

12 Hasonlóan szigorú megtorlásra számíthattak, internálásukat kockáztatták mindazok, akik valamilyen módon gátolták, veszélyeztették a zsidótlanítási terveket: egyáltalán nem, illetve nem szabályosan

13 viselték a megkülönböztető jelzést, politikailag megbízhatatlannak nyilvánultak, visszaéltek az utazási igazolvánnyal, vagy éppen zsidót rejtegettek. A kanárisárga színű, hatágú, 10x10 cm átmérőjű csillag viselését április 5-én tette kötelezővé Sztójay miniszterelnök,

14 az április 12-ei, 172.068/1944. VII. BM számú rendelet alapján pedig nyomban internálni kellett a „kötelességüket megszegőket".

15 Internálási eljárást evégett többek ellen is indítottak Nógrádban, a ránk maradt dokumentumok viszont azt sugallják, hogy legtöbb esetben mégis „csak" elzárást és/vagy pénzbüntetést szabtak ki a szabályhágókra. Tényleges internálásról is tudunk: a balassagyarmati háza kapujába csillag nélkül kimerészkedő Kollár Magdát pl. 1000 pengőre büntették, majd az eljárás lefolytatása után a rendőrkapitány internálta.

16 Egy szigorúan titkos belügyminiszteri rendeletre (az 5999/1944. VII. res. számúra) hivatkozva - alaposabb vizsgálatok nélkül - internáltak a csendőrség által kommunista, illetve szélsőséges érzelműnek, „úgy közbiztonsági, mint politikai szempontból" megbízhatatlannak tekintett zsidókat is a gettósítást megelőzően, valamint elkülönítésük után egyaránt.

17 A gettósítási terv kidolgozása A magyar kormány hivatalos gettórendelete április 26-án készült el, s két nappal később lépett hatályba: 1610/1944. ME számon, Sztójay Döme miniszterelnök aláírásával jelent meg, „a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában".

18 A rendelet minisztertanácsi elfogadtatásakor Jaross Andor belügyminiszter arra hivatkozott, hogy a falvak és kisebb városok zsidóságának nagyvárosokba koncentrálása tulajdonképpen nemzetbiztonsági érdekeket szolgál, valamint arra, hogy a zsidóság kisebb lakásokba költöztetésével, több család összetömörítésével „egészségesebbé" tudják majd tenni a kedvezőbb körülmények között élő zsidók és a rosszabb helyzetben sínylődő keresztények igazságtalan lakásviszonyait. A rendelet a polgármestert vagy a rendőrfőnököt bízta meg azzal, hogy a zsidók lakhelyéül külön körzetet, kerületet jelöljön ki a nagyobb városokban, ha szükséges, akár keresztények átköltöztetése árán is. A tízezernél kisebb lélekszámú községekből viszont „a zsidók kötelesek záros határidő alatt a törvényhatóság első tisztviselőjének rendelkezése alapján más községbe, illetve városba átköltözni". Bizonyára történtek már előkészületek, formálódtak a tervek az 1610-es rendelet megjelenése előtt a vármegyében, hiszen az események április 28. utáni folyama - legalábbis a következő pár napban - feltűnően gyorsnak mondható. Rögtön másnapról való a vármegyei alispáni iktatókönyv első, gettósítással kapcsolatos bejegyzése.

19 Hor12 Braham 555. p. 13 Az ilyen eseteknek se szeri, se száma. Egy losonci aszszonyt pl. 2000 pengőre vagy száz napi elzárásra büntetett a rendőrkapitány a gettósítás előtt, mert „a felső kabátjára felvarrt sárga csillagot retiküljével eltakarta". Losonci Hírlap, 1944. május 14., 4. p. 14 Az 1240/1944. ME számú rendeletet ismerteti: Vértes 330. p. 15 Vértes 331. p. 16 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indított népbírósági perben. 17 Alispáni iktató: május 1. - 9006., 9007., 9008., 9009. szám; május 20. - 10263., 10265., 10267., 10269. szám Az első fokon eljáró balassagyarmati rendőrkapitány mentegetőzve vallja későbbi népbírósági tárgyalásán: „Az egész ország területén én internáltam a legkevesebb embert, mindössze hetet, ami azt mutatja, hogy a hivatali kötelességem nemhogy túlléptem volna, hanem szabotáltam." NML XXV. 1. b) 91/1946. Eördögh László vallomása az ellene indult népbírósági perben. 18 Részleteit közli: Vértes 328. p. 19 8970. iktatószám. A bizalmas iratokat külön iktatták, ezek segédkönyvei azonban elvesztek, talán megsemmisültek az idő forgatagában. 31