Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - A gettósítási terv kidolgozása

váth alispán a miniszterelnök elöntésére hivatkozva 13 óra 21 perckor táviratot adott fel, s így hívta össze a közigazgatás helyi vezetőit: „A Budapesti Közlöny 95. szfámában] közzétett 1610/ 1944. mi. sz[ámú] rendelet végrehajtása céljából május 2-án délelőtt 11 órakor hivatalomban értekezletet tartok, melyen okvetlenül személyesen jelenjen meg, a zsidóknak a városokból és falvakból való kitelepítésével kapcsolatos kidolgozott javaslatát [!] hozza magával = alispán"

20 A táviratot április 29. kora délutánján már minden polgármester és főszolgabíró a kezében tarthatta, a rendőrkapitányságok vezetői, valamint a főispán pedig az értekezlet előkészítői közé tartoztak. Endre és Baky ugyanis a Belügyminisztériumba rendelte őket valamikor a május 2-át megelőző napokban, ahol Ferenczy László csendőr alezredes (aki a német biztonsági szolgálat és a csendőrség közötti összekötőként a gettósítási és deportálási program felügyelője és irányítója, a magyar zsidótlanító különítmény vezetője volt)

21 háromórás tájékoztatást tartott számukra a zsidóság összetömörítéséről. Am az utasítást a rendőrök hiába kérték írásban, annak bizalmas voltára hivatkozva be kellett érniük a szóban elhangzottakkal. Sértődöttségüket tovább fokozta, hogy Ferenczy aztán a csendőrtiszteket külön maga köré gyűjtötte, s a nekik tartott eligazításra gyaníthatóan már írásban is összefoglalta a teendőket. Eördögh László balassagyarmati rendőrkapitány ugyanis így emlékezett vissza a később, otthon történtekre: „Az alispán kérte, hogy mi, rendőrtisztek, akik Budapesten voltunk, tájékoztassuk őt a gettóval kapcsolatos gyűlés lefolyásáról. Beszámolómat az ott hallottakról elkezdtem, majd alig egy perc elteltével Porpáczy [csendőr] alezredes felszólalt, hogy előadásom nem felel meg a valóságnak, mert ez másként van, s elővett a zsebéből egy két- vagy háromoldalas litográfiái rendeletet... Szükségesnek tartom előadni, hogy a rendelet úgy szólt, hogy a zsidóknak zárt településre való kitelepítése elrendelhető, tehát nem okvetlenül volt kötelezhető."

22 Az 1610-es miniszterelnöki rendelet szövegének ilyetén módon való értelmezése, a feltételes mód hangsúlyozása nem egyedi eset. Jellemző módon elsőként nem a megyeszékhely Balassagyarmat, hanem a legnépesebb zsidó közösséggel bíró Losonc polgárai értesülhettek a sajtó útján a kormány intézkedéséről. A Losonci Hírlap már április 30-án, címlapon hozta a hírt az alábbi formában (a kiemelések az eredetiben szerepelnek): „A rendelet felhatalmazást ad a zsidók lakóhelyének kötelező hatállyal való kijelölésére is. Községekből elköltöztethetők, városokban meghatározott részekbe telepíthetők a zsidók."

23 (Érdekes megfigyelni, hogy az idegenül csengő gettó szót milyen ritkán használta a köz- és hivatalos nyelv.)

24 Ugyancsak a Losonci Hírlap egy héttel korábban így tájékoztatta olvasóit a szomszédos Szlovákiában történtekről: „a legutóbbi zsidórendszabályok során a gazdasági és pénzügyminiszteri tárca keretében újból nagyszámú zsidót kapcsoltak ki. A múlt hónapban nagyobb számú zsidót helyeztek el munkatáborokban."

25 A kormány zsidósággal kapcsolatos legújabb terveiről ekkortájt tehát már a civil lakosság is tudott. Különösen találó egy salgótarjáni túlélő későbbi megfogalmazása: először „híre jött a gettósításnak, és hamarosan rendeletben és kivitelezésben is megtörtént.. Z'

26 Balassagyarmat város egyik keresztény lakója így emlékszik: „Az eddig hozott 'törvények', az egyre szigorúbb, egyre embertelenebb rendelkezések már szinte minden normális életfunkciótól megfosztották a zsidóságot. Április közepe táján már azt emlegették, hogy valószínű20 NML XV. 24. 2. A Nógrád Megyei Levéltár XV. 24. fondja a Szlovák Belügyminisztérium Besztercebányai Levéltára Losonci Fiókjában (Ministrevo Vnútra Sr, Státny Archív v. Banskej Bystrici Pobocka Lucenec) őrzött holocaust-iratok másolatait tartalmazza. 21 Braham 547., 556. p. 22 NML XXV. 1. b) 91/ 1946. Eördögh László rendőrkapitány az ellene indított népbírósági perben. 23 Losonci Hírlap, 1944. április 30., 1. p. 24 A forrásokban gettó, gethó, illetve ghettó formában egyaránt előfordul a kifejezés, ugyancsak a kortársak zavarát jelezve. Nógrád vármegye alispánjához június 3-án egy beadvány is érkezett ez ügyben: Both Antal balassagyarmati nyugalmazott gimnáziumi tanár „a gethó és gettó szavak használata tárgyában" külön értekezést írt. Iktatószám: 11001. 25 Losonci Hírlap, 1944. április 23. 26 Hídváry István interjúja Sz. A.-nével. 32