Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - „A magyar szellemi élet védelmében”
egyezik a két kimutatás, ám tartalmában nem, 218 így csupán a megyeszékhely két adatsora felel meg egymásnak tökéletesen, legalábbis amennyiben a májusi jelentésben szereplő Dszende Kerec a nőegyletet fedi. 219 A Központi Zsidó Tanácsnak megküldött áprilisi kérdőívek között fennmaradt berceli, füleki és szügyi kartonok is azt tanúsítják, hogy hitközségeik kebelében egyesületek működtek. Fülek három, Szügy és Bércei egy-egy zsidó egyesülete még csak említés szintjén sem szerepel a Sztójay 1520-as rendeletének végrehajtása során keletkezett megyei dokumentumokban. 220 A feloszlatott egyesületek ingóságai és ingatlanjai a jogszabályok értelmében (elméletileg) a Magyarországi Zsidók Szövetségének kezelésébe kerültek, az egyesületek irattárát és könyvtárát pedig a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet budapesti, Vörösmarty téri irodájába kellett továbbítani. (•98.) Ezek ugyanis arra voltak hivatottak, hogy „hozzájáruljanak a magyar és egyetemes zsidókérdés tanulmányozásához". Hogy a nekik szánt új szerepet betöltötték-e, egyáltalán valóban eljutottak-e Budapestre, kétséges. (^99.) Losoncon a leventeegyesület próbált tudományos és szépirodalmi remekeket igényelni a zsidó gyűjteményekből, 221 Balassagyarmaton pedig egy helybéli pedagógus igyekezett felhívni a figyelmet a gettóban hánykolódó, az időjárás viszontagságainak kitett könyvekre, amelyeknek „nem a pusztulásban, hanem a műveltség, a szellem szolgálatában kellene állniok." A tanító, Polgár István, akár ingyen is elvállalta volna az értékes kötetek szétválogatását, hogy a zsidó szerzők művei „méltó helyükre: a zúzómalomba kerülhessenek", a többit pedig a gyarmati iskolák között oszthassák szét, vagy felállíthassák belőlük a város régen áhított könyvtárát. 222 „A könyvek osztják gazdáik sorsát. Nem lehet csodálkozni azon, ha a hatszázezer magyar zsidó pusztulásakor mérhetetlenül sok zsidó könyv ment veszendőbe" 223 - Scheiber Sándor gondolata nemcsak az egyesületek könyvtárára, hanem minden zsidó szellemi kincsre nézve is szomorú igazság. A németek már az ország megszállását követő héten tisztáztak bizonyos célokat „a kultúra kérdésében". Megtették az első lépéseket a zsidó könyvkiadó vállalatok zsidótlanítása, illetve bezáratása felé, és az írószövetség „megtisztítása" érdekében. 224 A könyvesboltok polcairól ekkor még „csak" a németellenes írásokat távolíttatták el, jó hónappal később azonban Sztójay miniszterelnök aláírásával megjelent „a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása" érdekében készült első hivatalos rendelet. Eszerint 114 218 A Chevra Kadisa és a nőegylet mellett az áprilisi jegyzékben a „Pártfogó Iroda" (MIPI, Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája) szerepel harmadikként, ismeretlen taglétszámmal és mindenféle vagyon nélkül, szemben az alispáni jelentésben feltüntetett Talmud Tóra Egyesülettel. Uo. 374. p. A szent egyletnek 262, a nőegyletnek 309 tagja volt 1943. december 31-én, vagyonuk sorrendben: 3959,80 (valamint 33 700 pengő értékű ingatlan, amivel eszerint nem csak a nőegylet bírt) és 968,12 pengő (8000 pengő értékű, de jelzáloghitellel terhelt ingatlan mellett), zárszámadásuk végösszege 15 760,00 és 13 075,45 pengőre rúgott. Uo. 219 A Központi Zsidó Tanácsnak küldött kérdőív válaszai szerint a Chevra Kadisa taglétszáma 245, a nőegyleté 110, az ifjúságié 70, a leány egy lété 83, a Beth-Hamidrosé pedig 76 fő volt. Vagyonuk sorrendben: 46 709,63; 7389,00; 11809,00; 191,64; 9548,90 pengő. Zárszámadásaik végösszegei: 33 379,54; 3254,00; 3009,77; 1391,02, végül 3942,86 pengő. Ingatlant egyedül a szent egyletnél tüntettek fel, itt is csupán 101 magyar holdnyi, már kisajátított földet. Uo. 79. p. 220 A berceli és a szügyi szent egylet 37, illetve 12 taggal működött 1943 végén. Némi vagyona csupán az utóbbinak volt (29,01 pengő), zárszámadásaik végösszege 930 és 139,01 pengő. Füleken ismeretlen taglétszámmal, 240 pengőnyi vagyonnal ugyancsak működött Chevra Kadisa, a nőegylet és a Talmud Tóra Egylet mellett. A taglétszámok nem ismertek, vagyonuk nem volt. Uo. Bércei: 99. p., Fülek: 223. p., Szügy: 679. p. 221 Alispáni iktatószám: 14136. (augusztus 2.). A leventék a megye más településein is igényeltek a zsidó vagyonból. Szécsényi parancsnokságuk közelebbről meg nem nevezett „létesítmények" kiigénylése tárgyában írt az alispánnak. Iktatószám: 13538. (július 24.). 222 Nógrádi Hírlap, 1944. július 15., 4. p. 223 Scheiber Sándor: Zsidó könyvek sorsa Magyarországon a német megszállás idején. Magyar Könyvszemle, 1970/3., 233-235. p. Idézet: 233. p. 224 Wilhelmstrasse 800-801. p. Six külügyminiszteri államtitkár a német külügyminisztériumnak, budapesti tárgyalásai eredményeiről. 1944. március 25. 120
