Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - „A magyar szellemi élet védelmében”

magyar és 34 külföldi zsidó szerző életművét kellett kivonni a vállalati, intézményi, iskolai és közkönyvtárak forgalmából. Tilos volt nyomtatásuk, kiadásuk, terjesztésük, eladásuk, kölcsönzésük, s 15 napon belül kimutatást tartoztak készíteni róluk.

225 A sajtóügyi kormánybiztos ennek három példányát a Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszerző Kft.-hez volt köteles továbbítani, amely végül megparancsolhatta a kötetek átadását. A könyveket június közepéig a beszolgáltató költségére kellett zúzdába juttatni, a hulladékpapír hatóságilag megállapított árának térítésképpeni kifizetése fejében. Sztójay rendeletét június 24-én követte egy újabb, ezúttal Kolosváry-Borcsa Mihály sajtóügyi kormánybiztos aláírásával. További 127 magyar és 11 külföldi zsidó szerzőt tettek feketelistára: műveiket szeptember 15-ig kellett bejelenteni az áprilisi rendeletnek megfelelő módon.

226 A vármegye egyetlen városi közkönyvtárával

227 bíró Losoncra szállították át a megsemmisítésre ítélt nógrádi köteteket. Filó Marcell cégét bízták meg azzal, hogy a rakományokat lemérje, azokról súly és darabszám szerint elismervényt adjon, majd a papirosgyári zúzómalomba vigye.

228 A töredékes, szegényes források a könyvpusztításnak csupán két esetét dokumentálják Nógrádban. Július első napjaiban a salgótarjáni acélgyári népiskola igazgatója hét magyar szerző tizenegy kötetét juttatta el Losoncra (köztük az ifjúsági könyvtárból a Pál utcai fiúkat).

229 Losoncon némi bonyodalmat okozott a miniszterelnöki rendelet félreértése. Miután a polgármester a sajtóügyi kormánybiztos elé terjesztette a városi közkönyvtárban fellelhető zsidó művek jegyzékét, megkapta a Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszerző Kft. levelét a további teendőkről (azaz a Filó Marcell cégéhez való beszolgáltatás kötelezettségéről). Koltai Ernő polgármester először augusztus 3-án Kolosváry-Borcsánál tiltakozott a kötetek zúzdába küldése ellen, majd négy nap elteltével a papirosipari kft.-vel is igyekezett megértetni, hogy minden bizonnyal tévedés történt, s a sajtóügyi kormánybiztos csak véletlenül tehette át a könyvjegyzéket hozzájuk. Koltai ugyanis - mint az a levelek szövegéből kiderül -, úgy értelmezte a miniszterelnöki rendelkezést, hogy Losonc városa korántsem köteles a zsidó írók műveit a zúzómalomba szállíttatni, a kormánybiztos pedig egyébként is az illetékes minisztériumhoz, a BM-hez kellett volna, hogy eljuttassa a kimutatást. (A polgármester a 10.800-as rendelet kivételes esetét tekintette magára érvényesnek.)

230 További információink sajnos nincsenek a losonci könyvek kálváriájáról, de sejthetjük, hogy Koltait idővel felvilágosították a rendelet helyes értelmezéséről, és ezek a kötetek sem kerülhették el a pusztulást. Nincs mit csodálkoznunk Koltai ijedelmén és erőfeszítésein: a hercehurca a losonciak büszkeségének, a városi közkönyvtárnak közel hatszáz tételét érintette. Az első, áprilisi miniszterelnöki rendeletre 377 könyvről, zömmel szépirodalmi alkotásról készült jegyzék (42 magyar és 21 külföldi szerző 364 magyar nyelvű könyve, ezek mellett 9 szerző 13 német és szlovák nyelvű munkája szerepelt rajta),

231 amelyet júniusban egy újabb lista összeállítása követett (erre 36 magyar és 3 külföldi szerző 196 magyar nyelvű könyve, ezúttal is szinte kivétel nélkül szépirodalmi remekek kerültek fel, köztük Karinthy Frigyes, vagy éppen Heltai Jenő számos, a magyar szellemi életre károsnak ítélt alkotása).

232 Ahogyan az egyesületek feloszlatása, az elárvult zsinagógák „hasznosítása" is egyszerre célozta a zsidóság szellemi, kulturális emlékének kitörlését és vagyoni kifosztását. A zsidó közösségek szimbólumait szabadon megsemmisíthették, s eközben értékes bontási anyagra tehettek szert.

233 A zsinagó225

10.800/1944. ME számú rendelet, 1944. április 30. Ismerteti: Vértes 341. Mellékleteit (a magyar és külföldi zsidó szerzők neveit) is közli: Braham 507.; Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris, Budapest, 2001,178-179. p. 226

11.300/1944. ME számú rendelet, 1944. június 24. Uo. 227 A megyében inkább iskoláknak, egyleteknek, olvasóköröknek volt könyvtára. 228 NML XV. 24. 36. 229 NML VI. 503. 5. 230 NML XV. 24. 37., 38. 231 NML XV. 24. 39. 232 NML XV. 24.40. 233 Endre László június 3-án rendelkezett a zsinagógákról, megengedhetetlennek nevezve átalakításukat, és szükség esetén lebontásukat is lehetővé téve. A 31.453/ 1944. XXI. res. BM számú rendeletet június 17-én iktatták Nógrádban: NML IV. 454.11722/1944. 121