Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - „Vakulj magyar, üsd a zsidót!” – A vészkorszak ideológiája
fosztásának hátterében. A náci propagandagépezet azon dolgozott gőzerővel, hogy a zsidók tartsák be a rájuk zúduló rendeletek tömegét, a keresztények pedig - a rendszer roppant nyomása alatt - érezzék kötelességüknek az ebben való közreműködést. Közben szinte észrevétlenül hangolták át a fajgyűlölet hullámhosszára a közvéleményt a média segítségével. Az antiszemiták „szempontjai ugyanazok, mint azoknak, akik a színes fajták ellenségének vallják magukat" - mutatott rá Újvári László 1929-ben. 168 Ezek után nem meglepő még az sem, hogy Salgótarján hetilapjában a feketékkel szembeni gyűlöletre uszító írás jelent meg 1944 áprilisában, a cigányság elhurcolását megelőzően pedig romaellenes cikket közölt a Nógrádi Hírlap. (•87., 88.) Egy hét sem telt el Magyarország német megszállása óta, amikor Six külügyrninisztériurni osztályvezető már fontos, a tájékoztatásüggyel kapcsolatban elért eredményeivel kápráztathatta el Ribbentropot. Six budapesti tárgyalásai során megállapodtak arról, hogy a miniszterelnökség mellé külön államtitkárságot állítanak fel. „A magyarországi sajtó új vezért kapott Kolozsvári Borcsa [sic!] Mihály személyében, akit a kormány a magyar sajtóügy élére állított, kormánybiztosi minőségben. Széles látókörű, izzó hazafiságú, erősen jobboldali ember kerül a sajtóügy élére, aki már első intézkedéseivel bebizonyította, hogy a magyar sajtót meg kell szabadítani minden mételytől, mert csak így tudja betölteni korszerű hivatását. Az ő kipróbált egyénisége és munkája szilárd biztosíték arra nézve, hogy a magyar újságírás töretlen vonalban fog előrehaladni a kitűzött célok irányában" - tudósította olvasóit a Losonci Hírlap, miután a szélsőjobbos Kolosváry-Borcsa Mihály elfogadta a kinevezést. 169 A megállapodások értelmében az államtitkárság a rádió-, a sajtó-, a tájékoztatás- és a központi cenzúraügyeket fogta össze, vármegyénként egy-egy kiküldött propagandamegbízott, valamint a Horvátországban és Szlovákiában bevált mintára egy német tanácsadó segítségével. Elhatározták azt is, hogy a Nemzeti Munkaközpontokat, amelyek a '30-as évektől a kormány feje fölött próbálták elhódítani a munkásokat a szakszervezetektől, azonnal bekapcsolják a „felvilágosító munkába": a munkásokat megismertetik a német tézisekkel, nevezetesen a zsidó- és bolsevistaellenességgel. Döntöttek arról is, hogy előkészítenek egy zsidókérdéssel foglalkozó állami bizottságot, amelynek ugyancsak tájékoztató feladatokat szántak. Ezek mellett „azonnali program" keretében Six arra ösztönözte magyar tárgyalópartnereit, hogy elsősorban saját hatékony propagandaszervezetük gyors kiépítésével, álcázottan támogassák a jobboldali radikális csoportokat. 170 Az országos zsidóellenes propaganda-hadjáratot végül két alapszervezet koordinálta: az 1942 tavaszától létező, Antal István vezette Magyar Királyi Nemzetvédelmi Propagandahivatal, valamint a Six által is említett, a német megszállás után megalakult Zsidókérdéskutató Magyar Intézet. Előbbinek fő feladata a közvélemény befolyásolása volt, s hangvétele 1944. március 19. után különösen eldurvult. Hét osztályából a harmadik a közhangulat változásait figyelve adott irányelveket a véleménybefolyásoló orgánumoknak. 171 A Zsidókérdéskutató Magyar Intézet hivatalosan „a zsidókérdésre vonatkozó ismeretek előmozdítására" alakult meg. 1944. április derekán elfogadott működési szabályzata szerint feladata az volt, hogy a keresztény társadalmat megismertesse a hazai és az általános zsidókérdéssel. A május 12-én felavatott intézmény létrehozásában Ballensiefen SS-Hauptstrumführer, a zsidóellenes náci propaganda szakértője közreműködött, alapító tagjai között ott volt Endre László, Kolosváry-Borcsa Mihály és Bosnyák Zoltán - legutóbbi aztán az intézet vezetőjeként (is) elhíresült. 172 Helyi szinten ugyancsak a felsőbb útmutatásoknak megfelelően sulykolták a közvéleménybe a zsidógyűlöletet - amely sajátos módon egyszerre felelt meg a „kapitalista- és a bolsevistaellenesség168 Magyar Zsidó Lexikon, „antiszemita" szócikk, 40. p. 169 Losonci Hírlap, 1944. április 23., 3. p. 170 Six március 25-ei távirata a külügyminiszterhez. Wilhelmstrasse 801. p. 171 Braham 511. p. 172 Braham 513. p. Az intézet augusztusban küldte meg Nógrád vármegyének szervezési szabályzatát. Augusztus 7-én a Belügyrninisztériurntól érkező levelet iktatták a szabályzatok ügyében, 23-án pedig maga a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet küldte meg a szabályzatot. Iktatószámok: 14343. és 15097. 113
