Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - „Vakulj magyar, üsd a zsidót!” – A vészkorszak ideológiája
nek" 173 - mindenekelőtt azonban az ország megszállása miatt aggódókat igyekeztek megnyugtatni: „A múlt héten bekövetkezett, váratlannak látszó rendszerváltozás valójában szükségszerű következménye a világháború helyzetalakulásának, s az elaltatott nemzeti gerincesség felébredésének, szabatosabban felébresztésének örvendetes ténye ... Jól tudjuk, kiket dühít ez a pálfordulás, nem aggodalmaskodunk. A félénk óvatoskodókon kívül, akik egyébként jelentéktelen számúak, azok dúlnak-fúlnak, akiket legfeljebb a magyar nyelv használata köt a hazához, de a nemzetköziség elvakult mételyének megszállottjai, vagy nem is a fajtánkhoz tartozók!" - fogalmazott Molnár Gyula Salgótarján hetilapjában. 174 Endre László éppen a megszállás hónapfordulóján szignálta azt a titkos belügyrninisztériumi rendeletet, amely a német biztonsági szolgálatok szerveinek támogatására szólította fel a magyar hatóságokat, s amely nem mellesleg telis-tele volt a „kívánatos és terjesztendő" ideológia elemeivel. A 7000/1944. VII. res. BM számú rendeletet a nógrádi alispán április 25-én továbbította a főszolgabíróknak és polgármestereknek: „Az orosz bolsevista hadsereg előretörése folytán nagymérvben megnövekedett kommunista veszedelem leküzdése és a magyarországi, elsősorban fenyegető bolsevista elözönlés elhárítása csak a német szövetséges csapatokkal együtt folytatott sikeres harc árán remélhető. De együttes küzdelem szükséges a bolsevistákat támogató és a kommunista világuralmat előkészítő nemzetközi zsidóság ellen is, mert annak hatalmát megtörni, lenyűgöző gazdasági és politikai befolyását felszámolni csak a bolsevistaellenes erők szoros összefogása és teljes erőkifejtése révén lehetséges. S bár ez az utóbbi küzdelem az országban, a belső fronton történik, és eszközeiben lényegesen eltér a bolsevista hadsereggel szemben folytatott gigászi küzdelemtől, jelentőségében hasonlít ahhoz, mert a hadsereg működőképességének zavartalanságát, és az ország belső ellenálló képességének fokozását és fenntartását hivatott elsősorban biztosítani." 175 Országszerte falragaszok és összehangolt sajtócikkek segítették a „magyarok vakulását". Temérdek szélsőséges sajtótermék, plakát keringett szerte az országban március 19. után. A „Minden magyar életért száz zsidót" csak egy volt a sok közül, s a többi is erősen erre hajazott. 176 Ami a megyei sajtóban, nevezetesen a Balassagyarmaton készülő Nógrádi Hírlapban, a salgótarjáni Munkában és június elejéig a Losonci Hírlapban 177 megjelent antiszemita cikkek áradatát illeti, durva hangvételük mellett egyöntetűen úgy alakították és irányították a közvéleményt, nehogy az egyszerű polgárok megsajnálják a fokozódó megaláztatásoknak kitett zsidóságot. Már az 1920-as években, de különösen az enyhet adó Bethlen-éra után, majd a harmincas évek végétől bőszen bizonygatták, hogy a zsidók igazságtalanul ülnek munkával nem járó, pénzes pozíciókban, s élnek fényűző életet, ezzel is alátámasztva a zsidóellenes rendelkezések jogosságát. A német megszállástól a gyűjtőtáborok felállításáig elsősorban a városi (kevésbé a megyei) sajtó közölt uszító írásokat, s nem véletlen a deportálások előtti hirtelen elnémulásuk sem. A csendbe burkolózva próbálták elaltatni a jobb érzésű keresztények lelkiismeretét. (•89., 90., 91., 92., 93.) Ahogyan a nagypolitika szintjén módszeresen ellehetetlenítették a filoszemita pártokat, úgy a városokban, falvakban is „kivonták a forgalomból" azokat a magánszemélyeket, akik befolyásuk révén veszélyesnek ítéltettek. 178 Igyekeztek elterelni a figyelmet a nehéz helyzetbe került, de közszeretetnek örvendő hírességekről. „Nem tudom megérteni az embereket és a napilapok riportereit, akik egy ilyen, szót sem érdemlő énekesnőről ilyen hoszszú cikksorozatokat írnak - közölte Karádi Katalinról a Losonci Hírlap május 21-ei száma - Legyen már egyszer vége a Karádi reklámozásának! A keresztény magyar társadalom nem kíváncsi arra, hogy mi történt, és mi történik ma Karádi Katalinnal! Vannak nekünk komoly művészeink, akikről alig esik szó." 179 173 Braham 511. p. 174 A Munka, 1944. április 1., 1-2. p. 175 NML V. 83. 25. biz./1944. 176 Az említett sajtótermék lefoglalásáról szóló, 173.628. számú belügyminiszteri iratot pl. május 6-án érkeztették a nógrádi alispán hivatalában. Iktatószám: 9333. 177 A losonci híreket június 10-től a salgótarjáni hetilap, A Munka közölte. A Munka, 1944. június 10., 3. p. 178 Ungváry 2. p. 179 Losonci Hírlap, 1944. május 21., 3. p. 114