Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - Mező- és erdőgazdasági, valamint vadászterületek
meztetett Salgótarján hetilapja október elején. 81 Kösd községben nem a németek, a magyar hatóságok vagy a helyi lakosok dézsmálták meg az összegyűjtött zsidóvagyont, hanem a foglyul ejtett szovjet katonák. „A raktáron alkalmazott hivatalos pecsétviasz sértetlen, ellenben a nagyterembe nyíló ajtón, mely négy táblaüvegből áll, az egyik ablak betörve, és az ajtón belül lévő kartonpapír leszakítva. Az ablaknyílás olyan nagyságú, hogy azon egy ember befér, tehát a megállapításunk szerint a behatolás ezen az ablakon történt" - jelentette a községi bíró, a pénzügyőri szemlész és fővigyázó, azt követően, miután az ingóságok újraleltározásakor megállapították, hogy a tettesek jórészt textilneműt vittek el. 82 A foglyok nyomorúságáról árulkodik a zsákmányolt holmi: három paplanhuzat, négy nagy- és hat kispárnahuzat, kilenc férfialsó, hét konyharuha, három zsebkendő, tizenöt szalvéta, és némi ráadás: három kiló kockacukor, egy női retikül, egy női kalap, végül ... egy menyasszonyi fátyol. Mező- és erdőgazdasági, valamint vadászterületek A zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről intézkedő, 1600/1944. ME számú rendelet - természetesen - nem feledkezett meg a mező- és erdőgazdasági ingatlanokról sem. A zsidóság az úgynevezett negyedik zsidótörvény (1942:XV. te.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépésétől kezdve nem szerezhetett ilyen tulajdont, sőt köteles volt azokat megszabott (csekély) térítés ellenében átengedni. 83 Az 1944. április 14-én megjelent vagyonrendelet 11. és 12. §-a a keresztény birtokon gazdálkodó zsidókat is (újra) arra kötelezte, hogy jelentsék be bérleményeiket, felszereléseiket, gépeiket, állataikat és készleteiket. Ezeket a pénzügyigazgatóság zár alá vette, 84 majd a gazdasági felügyelő vagy az erdőgazdaság segítségét kérte, hogy általuk biztosítsa a vagyontárgyak gondozásba vételét. Végül, ha a felügyelő kinevezése sem bizonyult volna elegendőnek, zárgondnok intézkedett a zárlati kezelés elrendeléséről. A jogszabályok foganatosítása korántsem zajlott olajozottan. Ezt bizonyítja, hogy számos utórendelkezés született még, 85 titkosak és hivatalosak egyaránt. Jurcsek Béla földművelési miniszter bizalmasan kezelendő rendelkezése május l-jén pl. azzal próbálta jobb belátásra bírni a vonakodó zárgondnokjelölteket, hogy „a sokkal kellemetlenebb és terhesebb honvédelmi munkaszolgálatra" való behívásukat helyezte kilátásba. 86 Hosszasan elhúzódtak az átadott ingatlanok telekkönyvi átvezetési munkálatai is, amelyek megkönnyítéséről szeptember 10-én rendelkezett Lakatos Géza akkori miniszterelnök. 87 Az 1942. évi negyedik zsidótörvénnyel Nógrád vármegyében is megkezdődött a birtokok átvétele. 88 A lagymatag végrehajtási fázisnak az 1944-es rendeletek adtak egy kevés lendületet, bár rögvest akadt számos probléma is a már átvett gazdaságok tényleges kezelőivel, nemkülönben a közvetítő szervekkel. (•71., 72.) Április folyamán kimutatások készültek azokról a zsidó mezőgazdasági ingatlanokról, amelyek korábban nem estek beje81 A Munka, 1944. október 7., 2. p. 82 NML VII. 3. 3308/1944. 83 Közli: Vértes 176-200. p. A rendeletek nemcsak a zsidók tulajdonában lévő, hanem az általuk bérelt földekre is vonatkoztak. 84 Az 1600/1944. ME számú rendelet 11. és 12. §-ait ismerteti: Vértes 290-291. p. 85 Pl. 1077/1944. PM, 2792/1944. ein. FM, 3100/1944. ME, 47.666/1944. III. BM, 3230/1944. ME, 78.810/1944. ein. HM és FM számú rendeletek. Ezeket ismerteti: Vértes 334., 335., 353., 354., 355. p. A zsidók haszonbérleti gazdálkodását megszüntető, augusztus 26-ai, 3100/1944. ME számú rendeletet szokatlanul hosszasan taglalta és értelmezte a megye hetilapja. Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9., 2-3. p. 86 Idézi: Ungváry 9-10. p. 87 A 3230/1944. ME számú rendeletet ismerteti: Vértes 354. p. A rendeletet üdvözölte a megye hetilapja is. Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 23., 3. p. 88 A nógrádi körjegyző 1942. október 6-án csekély, 50 katasztrális holdnyi, kis parcellákban szétszóródó zsidóbirtokról tett jelentést az alispánnak (kivétel nélkül Nógrád község területéről), a 3600/1943. ME számú rendeletben foglaltaknak megfelelően pedig Salgótarjánból maradt fenn a földművelésügyi miniszternek címzett jelentés a zsidók erdőgazdaságairól. Ebből kiderül, hogy ezeket az Országos Földhitelintézet jórészt már átvette. NML 322. 2986/1942., NML V. 183. a) 18694/1943. A 3600/1943. ME számú rendeletet közli: Vértes 200-256. p. 101
