Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - Mező- és erdőgazdasági, valamint vadászterületek

lentési kötelezettség alá,

89 az 1942 óta húzódó hasznosítási feladatok azonban talán sohasem oldódtak meg és zárultak le tökéletesen. Az Országos Földhitelintézet a földművelésügyi miniszteren keresztül az igénylési kedv ellenére még szeptemberben is több mint ötezer kataszteri holdnyi Nógrád vármegyei földbirtok haszonbérleti jogát pályáztatta meg, amely az „1942. XV. te. alapján megszerzett, 100 kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági, valamint 20 kataszteri holdnál nagyobb szőlő és kert (gyümölcs) gazdasági birtokok körébe tartozott. (•73.) Neográdi Horváth Sándor alispán május 5-én iktatta a „zsidók mezőgazdasági vagyonának bejelentésével szükségessé váló intézkedések megtétele" tárgyában hozott, döntését.

90 Leltárakat vettek fel a zsidók mezőgazdasági ingóságairól (•74.), azok hasznosításával azonban csak a gettósítást követően foglalkoztak érdemben.

91 „Nógrád vármegye alispánja 9250/1944. számú rendeletével elrendelte, hogy a zsidók lakhelyükről való elmozdítását megelőzőleg a tulajdonukban lévő összes élő és holt gazdasági felszerelési tárgyak a községi elöljáróság részéről gondozásba veendők, és az állag fenntartása mellett hasznosítandók. A felszerelés hasznosítását illetőleg a hadbavonultak, háborúban érdemeket szerzettek, eltűntek hozzátartozói érdemességük szerint jönnek elsősorban is számításba" - szólt az utasítás. Egyetlen zsidó birtokos példáján keresztül érzékeltetjük a felmerülő nehézségeket: Vitéz Kakuk László június 2-án kapott gondozásra és kezelésre a salgótarjáni polgármestertől két felszerszámozott lovat, egy kiegészítőkkel ellátott igás kocsit, egy szecskavágót, boronát, sőt, egy mázsa takarmányszalmát Steiner Izsó tulajdonából. A rend kedvéért meghagyta: amennyiben Steiner vonakodna, a rendőrség karhatalommal biztosíthatja az átadást.

92 A gettóba zárt Steiner - akinek egyébként más birtokait, erdeit már 1942-ben átvette az Országos Földhitelintézet - „vonakodására" bizonyosan nem került sor, gazdasági ingóságai mégis hosszú kálvárián mentek keresztül. Egy pár lófogatának tartási díját pl. amelyet még májusban adott át egy keresztény ismerősének, „míg a zsidókra vonatkozólag a szigorítások megszűnnek, vagy legalábbis enyhülnek, és a gettóból újra ki lehet menni, illetve fuvarozást vállalni" - augusztusban próbálta kiutaltatni magának a zsidó vagyonból Tőzsér Jánosné. Számításait egy társa húzta keresztül, amikor ügyeskedéseiről sietve beszámolt a város első emberének: „Polgármester Úr! Jelentem, hogy nevezett személyes megállapításom szerint Steiner Izsó lovával és kocsijával a kérdéses idő alatt fát több ízben fuvarozott. Sőt, tudomásom van arról is, hogy a kocsit fuvarozás közben összetörte. Salgótarján, 1944. augusztus 10. Jakus Lajos városi kereskedő."

93 Az Állatforgalmi Központ május elején küldött iratot „állatátvételek az új zsidórendelettel kapcsolatban" tárgyszóval,

94 az élőállatok kiutalása, elárverezése, vagy más úton történő hasznosítása azonban ugyancsak a gettósítás után vette kezdetét. A jószágok halogatást nem tűrő ügyében mégis gyorsabban intézkedtek, mint a többi gazdasági vagyon sorsáról.

95 Főképpen a nyár folyamán a vármegye minden részéből érkeztek kérvények az alispán hivatalába - legtöbbször teheneket, sertéseket és baromfikat igényeltek a zsidó vagyonból. Losoncról, Nógrádverőcéről, Ecsegről, Bussáról, Salgótarjánból és Karancsságról maradtak fenn beadványok legutóbbi esetben a csendőrőrs kérte három, „zsidótulajdonból visszamaradt" sertés megvásárlásának engedélyezését.

96 A nyár folyamán sor került számos jószág elárverezésére is. Erdőkürtön a Sziráki Járásbíróság licitáltatott ménekre és borjúkra,

97 Salgótarján polgármestere pedig az OFI keze89 A Nógrádi járásban 57 ilyen kisebb-nagyobb ingatlant írtak össze. NML V. 302. 250/1944. 90 Alispáni iktatószám: 9250. 91 Az alispáni iktatókönyv sem tartalmaz ebben a témában semmiféle bejegyzést május 5. és június 1. között. 92 NML V. 183. a) 17597/1944. 93 Steiner Izsó élő és holt gazdasági felszereléseinek gondozásba vétele még ősszel is javában folyt. Uo. Ügyében október 2-án 16915. szám alatt iktatták az alispáni hivatalban a salgótarjáni polgármester beadványát. 94 Alispáni iktatószám: 9320. 95 A Herzog örökösök lázipusztai gazdaságából pl. egy közeli losoncapátfalvai nagybérlő birtokára terelték át a juhokat, nyolc sertés pedig Losonc város hizlaldájába került. NML IV. 454.11759/1944. 96 Alispáni iktatószámok: 11459., 12105., 12107., 12702. (idézett karancssági eset), 12712., 14821., 17892. 97 Nógrádi Hírlap, 1944. július 29., 4. p. 102