Medicina Pauperum. Szegények patikája. Kiadta Perliczi János Dániel Nógrád vármegye főorvosa 1740-ben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 49. (Balassagyarmat, 2005)

a század közepén sem volt mindig min­den megyében legalább egy orvos, se­bész és patika. Ebben a helyzetben kü­lönösen jelentős volt Perliczi János Dá­nielnek mint Nógrád vármegye tiszti or­vosának a gyakorlati és irodalmi tevé­kenysége. Ismeretes, hogy Perliczi az orvoshi­ányt főiskola alapításával kívánta csök­kenteni. A nép egészségvédő és öngyó­gyító ismereteinek gyarapítására pedig „Medicina pauperum" címen egy kis könyvecskét készített 1740-ben. Műve me'gelőzi az első hivatalos, a gyógyszerek magyar neveit is tartalmazó gyógyszerár­szabás, a Taxa Pharmaceutica Posonien­sis (1745) megjelenését. A szegények pa­tikája műfaj klasszikus folytatója ez a könyv, és egyedülálló a század első felé­ből. A népnek szóló anyanyelvű orvosi irodalom majd csak a század hatvanas éveitől jelenik meg bőséges számban. A kor orvostudományának megfelelő­en veszi sorba a leggyakoribb betegsége­ket, és azok gyógyítására felsorol gyógy­szereket, amelyek a hazai flórából és fau­nából gyűjthetők, vagy a háztartási anya­gok között előfordulnak, de szép szám­mal vannak közöttük olyanok is, amelyek csak patikából voltak beszerezhetők. Elkészítésükre, adagolásukra több he­lyen utal. Kis terjedelme ellenére repre­zentálja a XVIII. század első felében használatos gyógyszereket. Növények (128), állati eredetű (20) és ásványi-ké­miai (24) gyógyszerek magyar neveit is­merhetjük meg, azok mértékegységeire és elkészítésükre vonatkozó utalásokkal együtt. Az összetett gyógyszerek, gyógy­szerformák szintén szép számmal szere­pelnek benne. Különösen jelentős az al­kalmazásra kész gyógyszerek házi elké­szítésének leírása. A mű két nagy fejezetre oszlik. Az el­sőben a galénoszi humorálpatológia taní­tásának megfelelően a testnedvek jó kar­ban tartásához szükséges alapvető gyógy­szereket sorolja fel négy nagyobb alfeje­zetben és további pontokban. A tanítás szerint a betegségek négy kútfőből szár­maznak, négyféle természetű gyógysze­rekkel lehet azokat megelőzni, vagy „az egészségre vissza térni". Felsorolja a ned­vességek megtisztítására, testből való ki­űzésére, a megerőtlenedett részek meg­erősítésére és a felindult részek megcsen­desítésére szolgáló egyszerű, de hatékony gyógyszereket. Ezeknek beszerzését vagy házi elkészítését és a házi patikácskában való eltartását javasolja, figyelmeztetve, hogy azokat évente meg kell újítani. A ve­szélyes gyógyszerek felsorolását kerüli a házi patikában, mert azok „tudatlanul és helytelenül kiválasztott orvosságokat be­lé tolnak az betegekbe." Mai ismereteink alapján néhány gyógyszerét erősen mér­gezőnek ismerjük, mint pl. a beléndek, vagy az antimon. A második fejezetben a leggyakoribb betegségeket veszi sorba a fejtől a láb fe­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom