Medicina Pauperum. Szegények patikája. Kiadta Perliczi János Dániel Nógrád vármegye főorvosa 1740-ben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 49. (Balassagyarmat, 2005)

lé haladva, majd külön az asszonyi- és gyermekbetegségeket, végezetül a külsőleges betegségeket tárgyalja, összesen tíz alfejezetben. Mindegyikhez meghatározza az ellene használható gyógyszereket, legtöbbször azok elkészítési és gyakorlati alkalmazási utasításaival együtt. A könyvben megnevezett gyógyszerkincset a következő csoportokba sorolhatjuk: növényi anyagok/drogok, állati eredetű anyagok/drogok, ásványi-kémiai anyagok és „elkészített orvosságok" (T. Pos.). A növénynévanyagot betűrendes táblázatba foglaltuk, a mellette lévő oszlopokban a nagy valószínűséggel azonosítható fajok mai magyar és növényrendszertani latin nevét közöljük. A további oszlopokban összehasonlításul feltüntetjük azok latin és magyar nyelvű előfordulását az első hivatalos magyar gyógyszerárszabásban, a Taxa Pharmaceutica Posoniensisben (rövidítése: T. Pos.), amely 1745-ben jelent meg Pozsonyban, szerzője Torkos Justus János pozsonyi főorvos volt. Végül az utolsó oszlopban a növénynévnek a műben való előfordulását adjuk meg, Perliczi fejezetbeosztásának számozását követve. A „folyó bojtorian", a „seruka", a „tilli" és a „tisza fa gomba" megfejtésével adósak maradtunk, illetve bizonytalan az állásfoglalásunk. A második táblázat az anyanövényeket ábécé sorrendben mutatja. Az állati eredetű anyagokat a harmadik táblázat foglalja magába. Az ásványi eredetű anyagokat pedig, a kémiai termékekkel együtt a negyedik táblázatba foglaltuk. „Elkészített orvosságok" (az ün. galenikumok és kompoziták) az alapanyagokból különféle eljárásokkal készített termékek, gyógyszerformák. Készítésmódjuk vagy használatuk szerint a legrégebbi időktől kezdve csoportnevekkel illetik őket. Ezek egy vagy többkomponensű gyógyszerek lehetnek. A többkomponensűt nevezik kompozitának. Perliczi művében is számos előfordul, a kompozitáiról még további kutatás derítheti ki, hogy azokat az összetételeket valamelyik ismert előiratgyűjteményből vette, vagy saját maga által megalkotott receptek-e. Részletes felsorolásuktól terjedelmi okokból eltekintünk. Az egyes csoportok jellemzőit röviden megadjuk. Az eltarthatás szerint előre elkészítve, vagy csak közvedenül a használat előtt állították elő a gyógyszerformákat. A gyógyszerek belsőleges alkalmazása természetszerűen igazodott az élelmiszerek készítéséhez (pl: levesben és kásában főzött drogok, boros kenyér, főtt birsalma, stb.). Desztillált vizek: a növényt vagy növények keverékét vízben áztatják, majd a folyadékot desztillálják. Házi elkészítésük és használatuk a XVI-XVIII. században igen elterjedt volt. A „vize" kifejezés is desztillált vizet jelent. 33