Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

I. A Zichy földesurak és a divényi uradalom

I. A Zichy földesurak és a divényi uradalom A divényi uradalom története egészen a középkor elejéig nyúlik vissza, de Nógrád vármegye legnagyobb uradalma csak az 1686-os évben került jogilag a Zichy család kezelésébe. A Zichyek előtt a Balassa család birtokolta ezt az akkoriban töröktől fenyegetett vidéket. A törökkel húsz évre kötött 1664. évi vasvári béke az ellenség kezén hagyta az akkori földesúr, Balassa III. Imre uradalmának egy részét, aminek elvesztésébe nem tudott belenyugodni Divény ura, és 1665 tavaszán megtámadott egy török szállítmányt. A vasvári békét megtartani igyekvő I. Lipót császár fogságra ítélte Balassa III. Imrét, aki a pozsonyi vár börtönéből 1665 végén megszökött. A császár 1666 januárjában elrendelte a szökevény földesúr összes javainak elkobzását, de Balassa III. Imre fegyveres kíséretével hazatért Divénybe. A divényi várúr 1666 tavaszán kérte, hogy kegyelmi levelét a császár saját kezűleg írja alá. Miután reményei nem váltak valóra, a Balassa megrendszabályozására küldött Wesselényi nádor több faluját fölégette, és az egyik elkobzott birtokát erőszakkal visszavette. Balassa III. Imre végül ezer emberével kénytelen volt Divény várába húzódni a nádor és Strassaldo parancsnoksága alatt álló 6000 katona elől, majd átadta Divényt, miközben várát az ostromlók prédálták. A fogoly Balassa az esztergomi érsek és több magyar főúr közbenjárására 1667-ben kiszabadult fogságából, sőt 1669-ben visszakapta birtokait, mindezek ellenére részt vett a Habsburgok elleni Wesselényi-féle mozgalomban. Az udvar elleni tevékenysége miatt Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet 1671. április 30-án kivégezték, az elítélt Balassa III. Imrének azonban sikerült Erdélybe menekülni, de Nógrád vármegyét és a divényi uradalmat császári csapatok szállták meg.

5 Miközben Balassa III. Imre kegyvesztett lett, s elveszítette uradalmát, addig a Habsburgokhoz hű Zichy I. István egyre nagyobb katonai és politikai karriert futott be, mind több földbirtokot nyert el a Dunántúlon. A királyi adományként 1646-ban kapott oroszvári uradalom mellett a következő évben övé lett az apja által szerzett lébényszentmiklósi birtok is, amit 1649-ben kiegészített a vásonkői, 1650-ben pedig a palotai uradalmakkal.

6 Zichy I. István Wesselényi Miklós nádor özvegyétől, Széchy Máriától 53 000 forintért zálogba vette a zólyomlipcsei uradalmat, de azt az özvegy évi 2000 forint lefizetése ellenében továbbra is megtarthatta. A Wesselényi-féle összeesküvést követő birtokelkobzás a Zichy zálogban, de Wesselényi özvegyének tulajdonában lévő zólyomlipcsei uradalmat is érintette. Ekkor Zichy I. István maga ajánlotta fel az uralkodónak, hogy lemond az elkob5 Borovszky, 1988. 633.; Belitzky, 1973.187-190. 6 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 602. Radnay Ferenc családi levéltárnok által /1868/ A divényi uradalom szerzőjének, senioratus alapítójának és seniorainak életrajza 11