Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

II. A divényi uradalom forrásai és feldolgozásuk főbb kérdései - II. a. Az úrbéri szabályozások és összeírások

Az úrbéri összeírások megszokott forrásai a gazdaságtörténet-írásnak, mégis az utóbbi forrástípusban rejlő adottságokat kevésbé aknázták ki a parasztcsalád és a parasztgazdaság együttes vizsgálata esetében. A témával azonban több tudományág is foglalkozott. A gazdaságtörténelem jobbára a nagybirtok, illetve az azon belül működő parasztgazdaságok településenkénti longitudinális vizsgálatát végezte el.

36 A néprajztudomány figyelmét elsősorban a nagycsalád és a munkaszervezet kérdései kötötték le.

37 A korábbi századokkal foglalkozó szociológia pedig a demográfia és az etnográfia mezsgyéjén mozogva a család és a háztartás struktúráját analizálta.

38 Gyakorlatilag tehát vagy a család / háztartás jelenségét, vagy a paraszti üzemet elemezték, ez utóbbit is inkább település, semmint a paraszti üzemek szintjén.

39 A parasztcsaládot vagy a paraszti üzemet kutatók eltérő forrásokkal dolgoztak. Tekintve a XVIII. század műveltségi szintjét, az érintettektől, a parasztoktól nem várhatunk ilyen irányú feljegyzéseket. A XX. század harmincas éveire emlékező Boldizsár Iván azonban a szociográfia gyökereit a 100-200 évvel korábban élt Bél Mátyás, Tessedik Sámuel, Berzeviczy Gergely munkáira vezette vissza, amelyek „egy szociográfiai történelmi olvasókönyv élére kerülhetné"-nek.

40 Műveik a mi szempontunkból rendkívül értékesek, ám inkább adalékokat szolgáltatnak, s nem világítanak rá a mélyebb összefüggésekre és okokra. A másik típusú forrást az összeírások képezik, amelyeknek két nagy vonulata az adó- és a népesség-összeírás. Az első modern értelemben vett magyar népesség-összeírást 1784-ben II. József rendelte el. Az elsősorban demográfiai adatokat rögzítő conscriptio alapján azonosítani lehet az egy házban élő családokat. Az egész országra kiterjedő összeírást a háztartások szempontjából Andorka Rudolf és Faragó Tamás dolgozta fel. A háztartáson az együtt vagy egymás közelében lakó és bizonyos fogyasztással összefüggő tevékenységet (táplálék készítését, fogyasztását, ruházat és háztartási eszközök kisebb javítását, tisztítását) 36 A magyar gazdaságtörténelem témaválasztása maga is megérdemelne egy külön tanulmányt. Itt csak néhány olyan idevágó tanulmányt említenénk, amelyeket a továbbiakban is felhasználunk: Üa, 1938.; Veress,1966.; Zimányi,1968. 37 A nagycsalád kérdésével szinte valamennyi néprajztudós foglalkozott (pl. Morvay, 1981.; Fél, 1944.; Juhász, 1971.; Timaffy, 1980.). 38 Mindenekelőtt kiemelésre érdemes Andorka Rudolf munkássága (pl. Andorka, 1975.; Andorka-Balázs-Kovács, 1984.; Andorka-Faragó, 1984.). Ezek a tanulmányok a demográfia területén jóval túlmutatnak az egyes jelenségek okainak keresésében. Az írások a gazdaságszociológia felé mozdulnak el, amiért inkább a szociológiai jelzővel illethetjük. Néprajzi jellegűek annyiban, hogy a nagycsaláddal, azaz az összetett háztartással foglalkoznak, ami az etnográfia kulcsfontosságú területe volt sokáig. 39 Európában a századunk második felében kibontakozó háztartásvizsgálatok főbb képviselői hangsúlyozták, hogy a családot, a háztartást nem csupán rokonsági közösségként kell értelmeznünk, hanem termelő közösségként (work group-Lasíeff, 1983. 513.), kiemelkedő szerepű gazdasági szerveződésként (economic unit, the dominant unit of production-Kochűnowicz, 1983.153.). 40 Boldizsár, 1989. 228. 29