Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. b. A divényi uradalom mezőgazdasági termelői

ellátni a faipari munkák alapanyagigényét. Óvár, Madácska, Lest, Felsőesztergály, Zsély területén viszont makkoltatásra kiválóan alkalmas erdők húzódtak.

68 Kezdetben a Zichy-birtok csak a Divényhez közeli településekből állt, majd az 1730-as évek közepéig elsősorban a Kékkői járásban terjeszkedett. Az uradalom népének gazdálkodására, a mezőgazdasági termelésre erőteljesen rányomta bélyegét az a tény, hogy az uradalom lakott településeinek kétharmada a Losonci és a Füleki járáshoz tartozott, s a jó gabonatermő Szécsényi járásba csak Terjén, Felsőludány és Halászi kerülhetett. A földrajzi adottságok tehát azt indokolták volna, hogy a Zichyek inkább az Ipolytól délebbre elterülő, nagyobb bevételek lehetőségét magukban rejtő településeket szerezzék vissza a hajdani Balassa-féle uradalomból, mégis ennek az ellenkezője történt. A magyarázatot az uradalom népességét erőteljesen érintő hatásokra is visszavezethetjük. III. 1. b. A divényi uradalom mezőgazdasági termelői A Zichyek előtt az uradalom lakosságának életét jelentősen befolyásolta, hogy Nógrád vármegye 1541-1687 között a végvidék szerepét töltötte be, valamint a Thököly Imre vezette felkelés idején a Thököly uralma alá kerülő 13 felső-magyarországi vármegye egyikévé vált. A terület a különféle csatározások, határvillongások, török és magyar katonák portyázásának színtere volt hosszú időn keresztül. A végvárak katonasága is sok kárt okozott, 1684-ben például a divényi, kékkői, gácsi és ajnácskői katonák a lakosságot bántalmazva állatokat hajtottak el, abrakot és szénát zsákmányoltak. Az egyre nagyobb számban megjelenő tolvajok és martalócok ellen a vármegyének 1687-ben nemesi felkelést kellett hirdetni, Nógrád vármegye fölkelt vitézei közé Zichy I. István is elküldte a maga katonáit. A pusztító hadjáratok, a fegyveresek fosztogatása elől sokan elmenekültek, az itt maradókat pedig az 1684. évi nagy pestis tizedelte.

69 A divényi uradalom népének életét a hajdani Balassa földesúr elűzését kísérő dúlás is súlyosbította.

70 A szécsényi születésű Széchenyi Pál érsek mindezek miatt állapíthatta meg 1687-ben Nógrád vármegyéhez intézett levelében, hogy „a szegénységnek csak a vére maradt meg romlott testben. "

71 Nógrád vármegye területének nagy része, a divényi uradalmat tekintve pedig az egykori Balassa-birtoknak az Ipolytól délre lévő területe gyakorlatilag pusztává vált. Talán ezzel is indokolható, hogy a Zichyek területszerzési igyekezete a XVII. század végén kevésbé irányult errefelé. Nógrád vármegye 1663 előtti településszerkezete azonban már 1709-re helyreállt. Az Ipolytól délre elterülő, elnéptelenedett, ugyanakkor a vármegye leginkább termékeny vidéke újból a legnépesebb területté vált az északról délre vándorlók hatására.

72 A főként az Ipolytól északabbra fekvő divényi uradalomban 68 MOL X. 4177,4178,4180,4191,4192, 4193,4194, 4195,4196,4197: Mária Terézia-féle úrbéri összeírások 69 Oborni, 1987.134-140. 70 Borovszky, 1988. 633.; Belitzky, 1973.187-190.; Mocsáry, 1982. III. köt. 89-90. n Belitzky, 1973. 217. ?2 Pálmány, 1987.186. 43