Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)
III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. d. A gazdaságok a gazdák jogállása szerint
Sztrecsko Tamás, Koczúr Mátyás, Koza János, Koza Mihály és Tkács János esetében kimutatható, hogy az előzetes idején még házas zsellérek voltak, majd a rendezést követő összeírásban V* telekkel bíró telkes jobbágyként szerepeltek. A jobbágyok számának növelését szolgálta továbbá a korábban nem úrbéres jogállásúak átminősítése is jogaik csorbításával. A Zichyek kegyéből egykoron hajdúszabadságot élvező divényiek 1759-ben még kuriális jogú földjeiket művelték, de az előzetes idején 76, azt követően pedig már 100 úrbéres adatait tüntették fel, ami a jogállás változására utalhat. Balassagyarmaton pedig a cenzualistákat igyekeztek robot szolgálatot teljesítő zsellérekké minősíteni. A XVII. századvégi telepítéskor a balassagyarmatiaknak adott ígéretek a Zichyek alatt fokozatosan elvesztek, bár az 1730-as évek elején a település felét visszaváltó Zichy I. Károly 1731-ben, Zichy I. Imre pedig 1741-ben megerősítette az 1690. évi telepítőlevelet. A telepítőlevél megerősítése ellenére egyre nagyobbá váltak a földesúri terhek, s az 1746. évi nagy jobbágyszökés előtt is sokan vándoroltak az Alföldre. A Balassa Pál-féle bérlet idején pedig a külföldről hozatott, termény- és robotszolgáltatás helyett csak pénzfizetésre kötelezett cenzualisták után járó összegeket 1751-ben a telepítőlevél ellenében nem a város, hanem a divényi és a kékkői uradalom szedte be. 162 A település közelében lévő majorság műveléséhez szükséges munkaerőt is a balassagyarmatiak robotjával kívánta biztosítani a divényi uradalom. A jogaikban csorbított mezővárosi lakosok nem véletlenül panaszolták, hogy „...most pedig falunak lenni, megkisebbíteni, urbariális dolgokra húzni, a szívfájdalom!". 163 A helyiek azzal fenyegetőztek földesuruknak már 1768 táján, hogy ha továbbra is kemény robotra kényszeríti őket, akkor Mária Teréziához fordulnak segítségért. 164 A mezőváros és a földesúr közötti viszony kiéleződéséhez hozzájárult, hogy 1768-ban a város küldöttsége hiába kereste fel a seniort azzal a kéréssel, hogy a várost hagyja meg régi kiváltságaiban, sőt Zichy I. Ferenc a küldöttség által hozott iratokat, köztük a korábbi telepítőlevelet megerősítő okiratot is elvette, s nem adta vissza még 1771-ben sem, amikor a Zsélyen tartózkodó seniort újból megkeresték a balassagyarmatiak. 165 A helyiek a Helytartótanácshoz fordultak, de a több mint száz esztendőig húzódó úrbéri per az uradalom győzelmével ért véget 1885-ben, amikor kimondták, hogy a cenzualisták „uradalmi zsellérek", s az uradalomnak úrbéri kárpótlást kötelesek fizetni, amiről az akkori senior, Zichy Nándor lemondott. 166 I" Balogh, 1977. 57., 64-65. 163 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 189. Balassagyarmati lakosok panasza 1770 tájáról 164 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok 1746-1778. 165 Borovszky, 1988. 578. 166 Belitzky, 1973. 306. 73
