Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

I. A Zichy földesurak és a divényi uradalom

egyházi főméltóságként az állam életében. Zichy I. István (1686-1693), I. Ádám (1693-1701) és I. Károly (1701-1741) nevei Mosón vármegyéhez köthetőek, ahol főispánok voltak, és itt is temették el őket. Zichy I. Imre (1742-1746), Árva vármegye főispánja sok energiát szentelt Árva várának helyreállítására. A győri egyházmegyét kormányozta püspökként Zichy I. Ferenc (1746-1783), az őt követő seniorok, vagyis Zichy I. Zsigmond (1783-1802) a Fejér megyei Adonyhoz, III. Ferenc (1802-1812) pedig politikai karrierjének ívelésével több vármegyéhez, míg III. Miklós (1812-1826) a Veszprém vármegyei Várpalotához, kötődött.

21 Az elfoglalt földesurak viszonylag ritkán látogattak el a divényi uradalom területére, inkább a mindenkori szolgálati helyükön tartózkodtak, de a Mosón vármegyei Oroszvár sem csupán a család temetkezési helye volt, hanem ez a Pozsonyhoz közeli település számított sokáig a család fészkének. (1. kép) A divényi uradalmat kezdetben nemcsak a földesúri jövedelmek megtermelőjének tekintették, hanem a földesurak vadászszenvedélyének kielégítésére is szolgált. Az 1691-es esztendőben például „italpénzt" fizettek az uradalmi kasszából azoknak a puskásoknak, akikkel a földesúr a pusztán vadászott. A divényi uradalom központjának számító divényi kastélyban azonban Zichy I. István birtoklása alatt alig történt valami változás, mindössze 1688-ban és 1692ben hozták rendbe a földesúr által kevésbé látogatott kastély bástyáinak ablakait, illetve az utóbbi évben új kemencét is készített ide a fazekas. Noha az uradalmat megszerző Zichyt keveset lehetett látni Nógrád vármegyei birtokán, mégis Pozsonyban a Kamara elnökeként a vármegye „nagyszívű pártfogója" volt. A nagy pusztításokat végző Czobor-féle csapatokat Pálffy Károly generális például az ő közbenjárására vonultatta ki Nógrád vármegyéből, mindez azonban nemcsak a vármegye, hanem a divényi uradalom számára is haszonnal járhatott.

22 Talán a leggyakrabban Zichy I. Ádám tartózkodott divényi birtokán nemcsak az ő, hanem még apja földesurasága idején is. A földesúr fiaként kíséretével 1688-ban több alkalommal hosszabb-rövidebb időt töltött Divényben.

23 Valószínű, a későbbiekben is szeretett a Nógrád vármegyei birtokon időzni, ami miatt a divényi kastély épületében 1694-ben jelentősebb munkálatok zajlottak. (2. kép) A fogyasztásból is következtethetünk a földesúr ittlétére. A földesúr divényi asztalára 1694-ben például 6 akó sör és ugyanennyi bor került, valamint 16,5 kila kétszerest, 10 sertést, 4 pulykát és 7 ludat fogyasztott el a földesúr kísérete.

24 Ahogy kései rokona írta a XX. században: ő egy „jókedvű, élni szerető ember volt, szeretett táncolni, baráti körében a kártyát sem vetette meg, szerette a jó konyhát." A halál is a divényi uradalomhoz tartozó Zsélyen érte, ahol egy vadászat alkalmával véletlenül agyonlőtte magát.

25 2i Borovszky, 1988. 634-637. 22 Niedermann, 1942. 6. 23 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766, az 1688. évi számadás 2

4 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766, az 1694. évi számadás 25 Zichy, 1943. 28. 19