Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

I. A Zichy földesurak és a divényi uradalom

Zichy I. Ádám halála után fia, Zichy I. Károly nem igazán tüntette ki jelenlétével az uradalmat, inkább Pozsonyba, Oroszvárra küldette a Divényből neki járó pénzbeli és természetbeli javakat, illetve élete vége felé a vihnyei fürdőbe, ahol kúráltatta magát. Az 1694. évi nagy építkezések után a divényi kastélyon csak az épületromlást javították ki, de a munkálatok inkább állagmegóvások lehettek, nem pedig az ideérkező földesúr kényelmét szolgáló változtatások, amire utal az is, hogy Zichy I. Károly halála után a kastélyban az uradalmi kasszán, a tiszttartó íróeszközein és néhány fegyveren kívül semmi érdemlegeset sem találtak az összeírok.

26 (3. kép) Noha I. Károly meglehetősen ritka vendége volt az uradalomnak, mégis talán ő volt az a Zichy földesúr, aki az uradalmával, annak fejlesztésével leginkább törődött. Folytatta a nagyapja, Zichy I. István földesurasága idejétől létező földesúri járadékmérséklés, -elengedés gyakorlatát a kedvezőtlen esztendőkben. Például az 1730-as évek elején az uradalomhoz visszakerült balassagyarmati részen tűz pusztított, amelyben tíz egész telek elpusztult: „...az elmúlt Nagy Pinteken szegény városunkra ostorul bűnünkért olly tüzet botsaitott, mely által pusztás helységünk[ne]k nagyob része semmivé, s porra tétetvén az egész épületek elfelejthetetlen síralmunkra némelly szomszédunk[na]k testi-ruhain kívül, minden substantiájok [javaik] annyira elemesztödött, nemellyek[ne]k darab kenyéré sem maradt...". I. Károly az 1734. május 28-án Vihnyén kelt levelében a károsultak földesúrnak járó szolgáltatásait elengedte, ráadásul az uradalom magtárából kiutaltatott számukra 140 pozsonyi mérő gabonát, s mivel a balassagyarmatiaknak nem volt erdejük, utasította a tiszttartót, hogy az uradalmi erdőkből biztosítson számukra fát.

27 Ellenben az uradalom fejlesztésének kísérlete jóformán csak az ő földesurasága alatt bizonyítható azzal, hogy 1717-ben két borjút vitetett a majorságba a jobb minőségű állatállományról való gondoskodás miatt.

28 A csak négy évig senior Zichy I. Imre, illetve az utána következő Zichy I. Ferenc földesurasága alatt a divényi kastélyban nem ismert semmilyen nagyarányú változás, bár az utóbbi földesúr - a család számára nem túl jó emlékkel bíró Zsélyen felépítette a kastély keleti felét 1772 táján.

29 Nem tudni, hogy a győri püspök mennyi időt töltött Zsélyen, de a halála után felvett leltárban szereplő bútorok, konyhai felszerelések meglehetősen hosszú jegyzéke tanúsítja, hogy a zsélyi kastély igen lakályos lehetett.

30 (4. kép) A következő földesúr jelenlétéről a divényi uradalomban adatok hiányában nem beszélhetünk. 26 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok, Inventarium 1741. szeptember 5. 27 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 421. 71. 28 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766, az 1717. évi számadás 29 MOL P. 707. Zichy család levéltára, 602. Radnay Ferenc családi levéltárnok által /1868/ A divényi uradalom szerzőjének, senioratus alapítójának és seniorainak életrajza 30 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 273. No. 4. Inventarium mobilium... 1783. július 4. 20