Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. b. Az uradalom működési költségei

lentette, hogy az éves kiadások legalább felét, de rendszeresen attól nagyobb hányadát határozták meg ezek az összegek, s csak az 1689-es és az 1692-es évek zálogvisszaváltásra, valamint 1786-1787 folyamán az irtásmegváltásra adott hatalmas összegek szorították vissza arányát. A Zichyek Nógrád vármegyében elterülő hatalmas birtokán a fizetések és a munkadíjak a működési költségek 13-65%-át alkották, ám a szabadságharc alatt a 97%-ot is elérték.

497 A fizetések az összkiadások 5-22%-át jelentették a Zichyek lébényszentmiklósi uradalmában, de ez az érték 30-40% volt az Esterházyak kismartoni uradalmában.

498 A divényi uradalom kiadásai körében tehát a fizetések hányada valójában magasnak számított a korabeli uradalmakéhoz képest. A zálogvisszaváltásra adott kiadások aránya néhány évben 4-67% között mozgott, míg 1786-1787 táján az irtásmegváltásé 18-19 %-ot tett ki. Az épületre, felszerelésre és vasra adott összegek az éves kiadásoknak csak néhány százalékát jelentették, csupán 1694-ben érték el a 22%-ot. A tizedbérlet aránya a Rákóczi-szabadságharc végett 1703-1713 táján, illetve a seniorok halálának évében, 1746-ban és 1783ban nem jelentkezett, más években viszont 6-24% közé került az 1761. évi 1% kivételével. Alig mutatkozott viszont az útiköltségre, még kevésbé az orvosságra adott pénzek hányada, de általában a nem ismert célra fordított pénzek aránya sem volt jelentős 1743-ig, de azt követően két év kivételével 10-24% is lehetett. A fizetésre és munkadíjra fordított összegek Az uradalom számára elvégzett különféle munkákért kifizetett, minden vizsgált évben jelentkező összegek összetétele is ismert a számadáskönyvekből, noha az alkalmi munkások munkadíjára és az uradalom alkalmazottainak éves fizetésére kiadott összegek csak 1743-ig választhatóak szét egymástól, azt követően viszont együttes vizsgálatuk lehetséges a kevésbé részletes számadásokban. A vizsgálható időszakban nem jegyeztek le munkadíjat a Rákóczi-szabadságharc alatt, de 1734-ig is csupán néhány forintot áldoztak erre a célra, míg a továbbiakban az ebből eredő, növekvő kiadás 1742-ig nem haladta meg a 262 forintot. A minden évben fizetésekre elkülönített, emelkedő összegű kiadások 1743-ig nem érték el a 2000 forintot, de a munkadíj mértéke még így is elenyésző volt a fizetésekéhez képest. Az 1743-as esztendő után a fizetések kiegészültek a munkadíjakkal, s ezek együttes összege 1766-ig 1000, sőt 2000 forintos kiadást jelentett az 1746-1747. évi alacsonyabb összegek kivételével. Az 1780-as években a fizetés- és munkadíj-jellegű kifizetések a korábbiakhoz képest nagyobbak, 3500 forint fölöttiek lettek, bár Zichy I. Ferenc 1783. évi elhunytakor ennek az összegnek jóformán a felét vezették be a számadásba. A számadáskönyvek fizetési lajstromai 1743-ig igen részletes képet rajzolnak elénk, ezért lehetővé válik az uradalmi kasszából fizetetteknek és munkakörük497 A XVII. század végén az éves működési költség 20-43% -át alkotta a fizetés és munkadíj, a szabadságharc első két esztendejében 85-97%-át, a Rákóczi-kort követő három év átlagát tekintve 64%-át, azt követően 1766-ig 13-57%-át, az 1780-as években pedig 32-65%-át. 49

s Kállay, 1980. 94. 193