Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 2. Az uradalmi kereskedelem - V. 2. c. Az uradalmi kereskedelem jellege és jövedelmezősége

1743-ig. A XVII. században a hadsereg ellátására adott pénzek jelentéktelenebbek voltak a Rákóczi-korszak elején kimutatható több 100 forinthoz képest, noha a szabadságharc alatt nagyon sok tétel árát már föl sem számították. A divényi uradalom területén lévő katonák, lovaik, rangos katonai vezetők feleségei és kísérői, vagy a távolban lévő katonai alakulatok, rabok ellátására ételt, italt és takarmányt biztosított az uradalom. Előfordult, hogy a hadi eseményeket követő újjáépítéshez az üveghutából üvegeket, esetleg széket, fatányérokat szállíttattak Gács várához, esetleg ruhadarabokat, szarvasmarhák megbélyegzésére vasbillogot, gyertyákat vásároltak. A földesurak vendégeinek ellátásához, reprezentálásához is hozzájárult vásárlással a divényi uradalom, bár erre a célra 1731-ig csak jelentéktelen összegeket szántak, jóllehet 1718-ban 400 forintért küldetett a földesúr hálája jeleként hat igáslovat Erdélybe Pongrácz Györgynek, és 1735-ben a jószágkormányzó pesti előmenetelét, ügyintézését támogatta meg Zichy I. Károly 605 forinttal. Természetesen Divény urai barátaiknak, jótevőiknek kisebb értékű ajándékokkal, őzekkel, császármadarakkal vagy éppen üvegekkel is kedveskedhettek. A vendégek asztalára is került étel és ital, de ezek mibenléte nem mindig tűnik elénk a számadáskönyvekből. V. 2. c. Az uradalmi kereskedelem jellege és jövedelmezősége A Zichyek Nógrád vármegyei birtokának kereskedelmi mérlege 1689-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt, s 1714-ben volt veszteséges, a többi esztendőben azonban mindig kisebb-nagyobb haszon származott az uradalom kereskedelmi tevékenységből. Ez a haszon a XVII. század végén 23-2486 forint között ingadozott, ha az 1689. évet nem számítjuk. A Rákóczi-szabadságharc után az uradalom kereskedelmének tiszta haszna az 1715-ös esztendőben vált számottevővé, ezt követően csak az 1722-1731 közötti időszak legtöbb évében esett 1000 forint alá, amikor a kereskedelmi bevételek mérséklődtek, a vásárlásokra fordított összegek ellenben növekedtek. A kereskedelemre visszavezethető nyereség azonban 1731 után tovább nőtt, 1766-ra már át is lépte a 15 000 forintos határt, bár a jobbára egyenes vonalú emelkedést megtörte egy esztendőre Zichy I. Imre 1746-ban bekövetkezett halála. Zichy I. Zsigmond seniorsága kezdetén/vagyis 1783-ban a kereskedelmi haszon a korábbiakhoz képest jóval mérsékeltebb, 3588 forintos volt, ami a következő négy évben már megközelítette a 12 000 forintot. (V. 6. c. táblázat) Az uradalom 1743-ig elsősorban az uradalmi önellátáson fölül megmaradt gabonát vitte piacra, illetve a juhokat, azok gyapját és a juhsajtot. Mindinkább kiemelkedőbb jelentőségre tett szert azonban az uradalom által előállított sör és pálinka, a - részben vásárolt, részben az uradalom területén készített - bor árusítása is. A Zichyek birtokán már a szabadságharctól kezdődően egyre nagyobb bevétel származott a főként az uradalom belső keresletére támaszkodó kocsmáitatásból a mezőgazdasági áruk értékesítésével szemben, amely utóbbi jelentős hányadát szintén az uradalom területén adták el. 163