Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 2. Az uradalmi kereskedelem - V. 2. d. Az uradalom piacai

A kedvezőbb értékesítési helyzetben lévő dunántúli nagybirtokokon, például a Festeticsek keszthelyi uradalmában azonban a gabona- és állateladás vált fontos tényezővé az uradalmi kereskedelmet tekintve, hiszen ott hatott a közeli osztrák örökös tartományok, s nem utolsósorban a gyakori hadikonjunktúra mezőgazdasági termelést, kereskedelmet ösztönző kereslete.

432 Az ország északkeleti részén elterülő sárospataki uradalomban viszont a divényi uradalomhoz hasonlóan a gabonaeladás jelentéktelen volt, de nem volt számottevő az állatok értékesítése sem.

433 A termelő majornak is mindenképpen határt szabott az a tény, hogy az országban ekkor még nem alakult ki egységes piac, ami miatt az uradalmak főként önellátásra termeltek.

434 A belső piac szűkösségét mutatja az is, hogy az 1787-es összeírást alapul véve országos szinten átlagosan hat és fél termelőre jutott egy fogyasztó, miközben egy termelő öt fogyasztót is el tudott volna látni.

435 Az uradalmi beszerzéseknél fontos volt a sör előállításához nélkülözhetetlen komló és árpa, s jelentős bormennyiséget vásároltak, valamint egyszer előfordult, hogy szőlő vesszőket is vettek. A vásárlások jó része tehát a kocsmáitatáshoz szükséges szeszes italokkal hozható összefüggésbe. Az uradalom nem tudta magát ellátni sóval, vassal, s pénzt kellett kiadni felszerelésekre, építőanyagokra is. Az uradalom igyekezett minél nagyobb területet magához csatolni, ami elsősorban az új területek jobbágyi szolgáltatásainak megszerzésére, kisebb mértékben a majorsági földek kiterjesztésének szándékára utal. A birtok lakosságának kereskedelmétől eltérően az uradalom árucsere helyett főként pénzzel fizetett vagy pénzért adta el termékeit. A nagyobb jelentőségű paraszti árucserével ellentétben az uradalom kereskedelmének csak egy töredék részét tehette ki a csere. Különféle árukért cserélhettek szeszes italokat.

436 Az uradalom a cserében gabonával is részt vehetett, bár egy évben sem cseréltek más árura búzát.

437 A pénz helyett a beszerzésnél ellentételezéseként még szóba kerülhetett a sajt is: 1722-ben 33,1734-ben 22 font mennyiségben. V. 2. d. Az uradalom piacai Az 1687-1743 közötti években a számadáskönyvek alapján olykor vizsgálhatóak az értékesítés és a beszerzés helyszínei is, amelyből következtetéseket vonha432 Szántó, 1954. 45. «a Ravasz, 1938. 90. 434 Tóth, 1980.17. 435 Skerlecz, 1914. 89. 4361722-ben 5 cseber bort cserélt el az uradalom, 1729-ben 2,25 cseber és 1731-ben 12 cseber sört, 1727-1731 között pedig 6 és 9 cseber közötti mennyiségben pálinkát. 437 Az uradalmi magtárból ilyen módon került ki 1692-ben 24 kila, 1717-ben 15 kila, 1718ban 1,5 kila, 1719-ben 111 kila, 1726-ban 5 kila, 1731-ben 108,75 kila kétszeres. A pénzben történő vásárlás helyett 1726-ban 2 kila, 1731-ben 165,5 kila, 1734-ben 50 kila, 1735-ben 116 kila, 1738-ban 107,5 kila, 1743-ban 6 kila rozst adtak, 1735-ben 2 kila, 1738-ban 0,5 kila árpát, 1734-ben 1 kila, 1743-ban pedig 1,5 kila zabot. 164