Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 2. Az uradalmi kereskedelem - V. 2. a. Az uradalmi értékesítés és a kereskedelmi bevételek

körül. A vendégfogadót 23 keményfából készült dupla ablakrámájú, összesen 510 üvegkarikás ablak díszítette, az ablakok pedig ablaktáblákkal voltak ellátva. Az épületben 16 hársfaszék, négy hársfából készült kerek asztal, három hosszú asztal tölgyből és ugyancsak három közönséges nyoszolya várta a betérőket. A „görögnek" több épülete lehetett itt, mivel külön említették házai mellett a kül­ső boltot, s a kisebb boltját is. A görög külső boltjának ajtaját vassal borították, házain és kisebb boltjának pitvarán még hat ajtót találtak, továbbá a görög ven­dégfogadóházán 13 ajtó volt. Az ajtókat pléhlemezekkel, vasrudakkal erősítet­ték meg, a tizenhét ablakot vasrostélyok védték, a két kőkapuban pedig négy pitvarajtót, a görög boltjának két ajtajában faragott kőoszlopokat jegyeztek fel. A görög épületeiben öt kályhát találtak. A bolt igen díszes lehetett, hiszen cifra fiókokról számoltak be, s a kőműves-, ács-, kovács-, lakatos-, fazekas-, üveges-, asztalosmunka mellett a képíró munkáját is figyelembe vették az épületegyüttes értékének megbecsülésekor. A balassagyarmati épületeket 2599,75 forintra értékelték, amelynek jelentő­ségét mutatja, hogy az újonnan épült vámosfalvi vendégházat és mészárszéket csupán 101,35 forintra taksálták, a lónyabányai vendégfogadót pedig 16 forint­ra. Bár 1746-ban az uradalomnak nem minden épülete került az inventáriumba, mégis sokat elárul a balassagyarmati épületek jelentőségéről az is, hogy az ura­dalmi épületek összértékének 71%-át az említett balassagyarmati épületegyüt­tes értéke tette ki. Zichy I. Ferenc halálának évében, vagyis 1783-ban újabb inventárium ké­szült, amelynek alapján elénk tárul az akkori balassagyarmati kocsma és ven­dégfogadó felszerelése, berendezése. A leltárba több asztalt vettek fel, köztük a puhafából készült hosszú és két kisebb asztalt, egy másik asztalt a vendégfoga­dós szobájában, egyet a pitvarban, valamint tizenkét kékre festett széket. A ven­dégfogadó két kútján láncra erősített vasvödrökkel húzhattak vizet. A mérőedé­nyek közül réziccét, -meszelyt használtak a kocsmában, a görög boltját átvevő zsidónál és a vámon. A szőlők alatt állt az uraság sajtója, mellette a kád, a borok töltéséhez dézsa rézből, illetve fából készült kanna vasabronccsal, valamint bor­eresztő istránggal. 430 Az egyes kocsmák „teljesítménye" a következőképpen alakult a XVIII. szá­zad közepéig. A divényi kocsma, amely a XVII. században még az uradalom egyetlen kocsmája volt, fokozatosan elveszítette vezető szerepét csökkenő bevé­telei miatt. Az 171 l-l713-as évek közös számadáskönyvében jelent meg először a vámosfalvi kocsma, amely lendületesen növelte bevételeit 1722-ig, amikor a divényi kocsmához hasonlóan érzékelhetően visszaesett a forgalma, de szem­ben a divényi helyzettel a vámosfalvi kocsma gyorsan regenerálódott, s egy ma­gasabb italforgalmazási színvonalat tartott. A fűrészi kocsma bevételeit az 1725­ös évtől követhetjük nyomon, amelyek 1734-ben váltak jelentősebbé. A lónyabá­nyai és az illési kocsmákat viszont csak 1734-től jegyezték, ám míg az előbbinél emelkedett, az utóbbinál csökkent a forgalom. A lassan kiépülő forgalmú fűré­430 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 445. No. 4. Inventárium mobilium, 1783. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom