Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 1. Az uradalom népességének kereskedelme

hették a korabeliek, ilyen módon 6 település Besztercebányát, 5 Selmecbányát, 4 Korponát, 3 Rimaszombatot, 2 Zólyomot, l-l pedig Vácot és Pestet. Az urbárium némely település esetében a helység piacán kívül a közelben lévő nagyobb városokat mint lehetséges piacokat is feltüntette, a szomszédos vármegyék városai közül Selmecbányát 10, Besztercebányát 9, Rimaszombatot 2, Korponát 1 esetben sorolták itt föl. Az uradalom népe tehát kihasználhatta az összeírások alapján azokat az értékesítési lehetőségeket, amelyeket - a XVIII. század második felében 20 000 bányamunkás lakta - alsó-magyarországi bányavidék közeli települései nyújthattak.

413 (5. térkép) Az 1828-ban készült összeírás az előzőhöz képest jóval egyszerűbb képet mutat, hiszen ekkor 36 települést jelöltek meg, amelyek lakói a losonci piacra járnak, 18 helységet, ahonnan Balassagyarmatot látogatják, míg Szécsénybe és Rimaszombatra ugyancsak l-l település lakói mentek eladni termékeiket vagy éppen a számukra szükségeseket beszerezni. Az 1828. évi forrás alapján készült elemzés szerint Nógrád vármegye 2 fő piaca egyébként ekkor Balassagyarmat és Losonc volt.

414 Mindkét összeírásból világosan kitűnik, hogy az uradalom népe jobbára a divényi uradalom területén vagy a Nógrád vármegyében lévő piacokat részesítette előnyben, de sem ezek, sem a szomszédos vármegyékben lévő vásáros helyek nem feküdtek 6 mérföldnél nagyobb távolságra az adott településtől. A piacos helyek közelsége tehát fontos tényezője lehetett a kereskedelemnek, ami miatt a vármegye északi részén elterülő uradalmi települések kevésbé voltak képesek bekapcsolódni a XVIII. század második felében felértékelődött jelentőségű váci, pesti és budai piacok kereskedelmébe. A XVIII. század utolsó harmadára az uradalom területén lévő 3 mezővárosból Losonc és Balassagyarmat Nógrád vármegye s a divényi uradalom fontos piacaivá váltak, míg Divény jelentősége gyakorlatilag elveszett. A losonci vásárokat tartották a legnevezetesebbnek, de a balassagyarmati is egyre forgalmasabbá válhatott a XVIII. század második felében, míg Divény szerepe a kereskedelem terén egyáltalán nem vált meghatározóvá. Balassagyarmaton évi 5 alkalommal tartottak vásárokat, amelyeket Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.), Laetere ünnepén (húsvét előtti harmadik vasárnap), május l-jén, Szent István napján (augusztus 20.) és Szent Mihály napján (szeptember 28.) rendeztek meg. Losonc esetében pedig 6 vásár említhető, amelyeket Bálint napra (február 14.), Stanislav püspök (május 7.) és Krisztus Teste ünnepére (pünkösd utáni első vasárnapot követő csütörtök), továbbá Sarlós Boldogasszony ünnepén (július 2.), a Szentkereszt feltalálása (május 3.) és Lukács evangélista (október 18.) ünnepnapjára tettek. Divényben évente 5 alkalommal tartottak vásárt: újévkor, május 1-én, Keresztelő Szent János (augusztus 29.), Szent Lőrinc (augusztus 10.) és Szent Lukács (október 18.) ünnepén. 415 A piacos helyek között Divény kisebb jelentőségéhez vezethetett 413 Gergely, 1986. 38. 414 Bácskai, 1988. 48-52. 415 Bél, 1735. 62., 65., 143. A dátum-meghatározás alapja: Szentpétery, 1985. 145