Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 2. Az uradalmi kereskedelem - V. 2. a. Az uradalmi értékesítés és a kereskedelmi bevételek

mindezek fényében az is, hogy vásártartási napjainak ideje több esetben egybeesett a nagyobb forgalmat lebonyolító balassagyarmati és losonci vásárokkal, másfelől a divényi vásárokat egyébként is elhalványíthatták a közeli Losonc nagy múltra visszatekintő sokadalmai. A fontos piacos helynek számító Losoncról 1796-ban a következőképpen írtak: „Itten minden felettébb oltsó. Egy jó szekér szénát 4,5 forinton, a' kétszeres élelemnek kiláját 30 garason, egy meddő tehenet 12 's 14 forinton széllibe lehet venni, hanem a' hizott ökrök, mellyek többnyire fel fel hajtanak, olly drágák, hogyha az ökör nagy és jó kövér 100 forintot is meg adnak érte a' kupetzek".

416 A divényi és a balassagyarmati viszonyok eltérő voltát pedig jól érzékelteti a kereskedelemmel, hitelügyletekkel foglalkozó zsidó és görögkeleti lakosság száma. Balassagyarmat divényi uradalomhoz tartozó felében a zsidó családfők száma 1759-ben 18,1812-ben 118 volt, az egész mezővárost tekintve pedig a görögkeletiek közössége 1761-1813 között 23-63 fős lehetett.

417 1746-ban a divényi uradalom balassagyarmati kocsmáját, vendégfogadó házát, boltját is görög kereskedő bérelte.

418 Divényben a korszak folyamán azonban nem mutathatóak ki görögkeletiek, de a zsidó közösség még 1836-ban is csupán 5 főből állt.

419 V. 2. Az uradalmi kereskedelem Az uradalom népességének kereskedelmével szemben az uradalom kereskedelmi bevételei, illetve az uradalom vagy a földesúr céljaira vásárolt különféle áruk értéke jól követhető a számadáskönyvekből. Az elemzett 1687-1787 közötti száz esztendőben azonban nem csupán a kereskedelem mennyiségi és minőségi jellemzői mutathatóak be, hanem némileg az uradalmi kereskedelem irányai is.

420 V. 2. a. Az uradalmi értékesítés és a kereskedelmi bevételek A divényi uradalom vizsgálata esetében különbséget kell tenni az értékesítésből és a kereskedelemből származó bevételek között. Az uradalmi értékesítésből származó pénzeknek tekinthetjük a különféle árucikkek eladásából keletkezőket függetlenül attól, hogy paraszti vagy földesúri üzemben állították elő. A forrásokban értékesítésként feltüntetett bevételek azonban nem tartalmazzák valamennyi eladott termék és termény után járó összeget, hiszen a dézsmából szár416 Réthly, 1970. 379. 417 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12/a. urbarialis conscriptio, 1759.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 184. No. 18. urbarialis conscriptio, 1812.; Hausel, 1996. 9. 418 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok, Inventarium 1746. «9 Sivok, 1999. 91. 420 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. Számadások 1783-1787. A továbbiakban a száz esztendő adatai az említett forrásokból származnak. 146