Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 2. Az uradalom ipara - IV. 2. b. A földesúri kezelésben tartott ipari tevékenységek

költött kiadások között az 1703-as és 1704-es évek táján kimutatható, hogy innen küldtek Gács várába 28 forint értékű ablaküveget és különféle konyhai üveget. Az 1689-es esztendő számadáskönyvében megjegyezték, hogy azon évben az üveghutásnak nem kellett fizetnie, mert az újjáépülést szolgálva az előző év folyamán természetben teljesítette a bérleti díjat, de a következő fennmaradt számadáskönyvben, 1691-ben már pénzben rótta le kötelezettségét. Az 16911703 közötti időszakban az üveghutás évente 20 forintot adott urának, 1704-ben 22,48 forintot, majd 1711-1713 táján 104 forintot, ezt követően az 1715-ben még 34 forintos összeg 1743-ra 50 forintig emelkedett, majd az üveghuta után szedett bérleti díj beleolvadhatott a cenzus kategóriájába, ezért nem lehet azt tovább vizsgálni.

369 A XVIII. század közepén az üveghutás 40 forintot, miközben segédei 10 forintot fizettek.

370 A Mária Terézia-féle úrbéri szabályozás értelmében a helyieknek továbbra is üvegipari munkával kellett szolgálniuk földesurukat, továbbá évi 26 forinttal tartoztak, s igény szerint deszka és zsindely szállítására kötelezhették őket Málnapatak és Divény, illetve Divény és Balassagyarmat között.

371 Az 1736. évi összeírás még nem tartalmaz mezőgazdasági termelésre utaló adatokat Divényhutta területén, de az 1759. éviből már ismert, hogy az itt élők nagy része mezőgazdasági termeléssel is foglalkozott. Bár senkinek nem volt telki állománya 1759-ben, 2 gazda kivételével mégis 26 főnek volt irtásszántója, a többieknek némi kertje és néhány állata. A település közel 40 hold irtásszántója 55 holdra, 3 hold irtásrétje 23,5 holdra gyarapodott 1759-től 1771-ig. A XVIII. század végén az úrbéri szabályozás hatására a régebben irtásként számon tartott mezőgazdasági területeket a telki állományhoz sorolták.

372 A divényhuttai üveghuta mellett 1772-ben kezdte meg a termelést az uradalomhoz tartozó Divényoroszi határában, Alsóbzovapusztán egy újabb üveghuta. Az 1771-es esztendőben még épülő hutában a következő évben már megkezdte működését a Zólyomból érkező morva Hutka Bemard hutásmester. A hutásmester 1777-ben az épületek bérléséért 200 forintot adott az uradalomnak, az uradalmi földek és rétek használatáért pedig 50 forintot és a bárányokért 8 forintot, segédje viszont csak 8 forintot az uradalom által épített házért. Hutka végül 250 forintért megszerezte az üveggyártás jogát és a hutához tartozó földeket. Ez a huta azonban nem volt hosszú életű, a XIX. század elejére megszűnt, de újabb hutát létesítettek ezen a tájon 1807-ben.

373 IV. 2. b. A földesúri kezelésben tartott ipari tevékenységek Nem csupán a jobbágyok, hanem maga az uradalom is foglalkozott sör- és pálinkafőzéssel, az utóbbi Zichy I. Károly idején indult meg. Az uradalom kocs369 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766. 370 NML

IV. 7. B. 1. 3. sz. urbarialis conscriptio, 1751. 371 Szvircsek, 1982. 54. 372 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12/a. urbarialis conscriptio, 1759.; MOL X. 4193 Hutta urbáriuma 373 Szvircsek, 1982. 61-65. 133