Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 2. Az uradalom ipara - IV. 2. b. A földesúri kezelésben tartott ipari tevékenységek

máiban eladott szeszes italok az uradalmi bevételek jelentős részét alkották. A jól jövedelmező főzőházakkal szemben a kisebb jelentőségű pintérműhely és téglakészítő üzem megjelenése a XVIII. század közepére, illetve végére tehető. A korabeli viszonyoknak megfelelően az üveghutát bérbe adták, de 1715-1716 folyamán a földesúr átmenetileg saját kezelésében tartotta. Az uradalom alkalmi munkájuk után fizette a kézműveseket, valószínűen nem volt szükség a folyamatos munkájukra, közülük csak a pintérek és a kovácsok váltak fizetett uradalmi alkalmazottakká.

374 A pintérek és a kovácsok alkalmazása azonban más uradalmakban is alapvető lehetett, például a Festeticsek csurgói birtokán 1743ban a bodnár mellett konvenciós pintért és kovácsot foglalkoztattak.

375 A sörfőzés és a pálinka készítése Az uradalmi szeszesital-készítés központja Divény és Zsély volt, ezt mutatja a pálinka- és sörfőzésnél alkalmazott felszerelések listája is.

376 Az 1687-1743 között vásárolt felszerelések között pálinkafőzéshez szükséges eszközök is voltak. A divényi pálinkafőzőházba vörösréz üstöket szereztek be 1711-ben és 1714ben, az utóbbi évben egy fából készült szűrőt, 1718-ban két pár csövet, a következő esztendőben pedig egy fedőt is. A divényi pálinkafőzdében 1741 táján két főzőfazekat használtak. Az 1743-as évben 32 darab 96 csebres edényt és 3 csöves pálinkafőző-edényt vásárolt az uradalom, hiszen új pálinkafőzőház létesült Zsély en. Divényben 1746-ig megszűnt a pálinkafőzés, de Zsély en tovább folytatódott. A zsélyi „pálinka ház" felszerelései közé két rézfazék és a pálinka főzéséhez szükséges faedények tartoztak. A zsélyi pálinkafőzőháznak kamrája, udvarán kútja, illetve sertéshizlalóóla volt. Az 1783. évi forrásokban újból megjelent a divényi pálinkafőzőház a zsélyi mellett. A divényi pálinkafőzdében a század végén három vasfazék volt a hozzá tartozó eszközökkel, mellettük három vas abroncsú kád, két fa abroncsos kád, hat darab hat akós hordó, három faabroncsos egyfertályos edény és három, pálinka kifolyásához való faedény. A zsélyi pálinkafőzőház is igen nagy eszközállománnyal rendelkezett ekkortájt, volt itt hétakós új rézfazék kalappal és csévékkel, ötakós rézfazék, a pálinka desztillációjához háromakós rézből készült katlan, for37

4 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12. urbarialis conscriptio, 1736., illetve Fasc. 183. No. 12/a. urbarialis conscriptio, 1759.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadáskönyvek 1687-1766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. Számadások 1783-1787. Az iparra vonatkozó adatok az 1736. és az 1759. évi összeírások mellett főleg az uradalom számadáskönyvein alapulnak a továbbiakban is. 37

» Knézy, 2001.129. 376 A továbbiakban is felhasznált források az adott évekre: MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok, Inventarium 1741. szeptember 5.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok, Inventarium 1746.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 445. No. 4. Inventarium mobilium, 1783. 134