Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)
TELEPÜLÉSEK ADATTÁRA
IV. Közigazgatási jogállása (kisközség, nagyközség, város, tanácsok, önkormányzatok stb.): 1872-1876: kk. 5 VIII. Megjegyzések: 1876: Kishaláp és Nagyhaláp községek kérvényezik, hogy a Balassagyarmati járásba és a szügyi kj-be csatolják át - elutasítva 6 ; 1876: Kishaláp és Nagyhaláp községeket egyesítették Haláp néven. 7 1 194/1872. tvhb.; 2 124/1876. tvhb.; 3 194/1872. tvhb.; 4 194/1872. tvhb.; 5 194/1872. tvhb.; 6 71/1876. tvhb.; 7 124/1876. tvhb. KISHALOM I. A település hivatalos elnevezései és írásmódjai: 1872-1883: Kis Sztráczin 1 ; 1883-1905: Kis-Sztráczin 2 ; 1905-1918: Kishalom 3 ; 1918-tól Maié Strncimj 4 II. Járási beosztásának változásai: 1872-1913.06.30.: Balassagyarmati j. 5 ; 1913.07.01.-1918: Kékkői j. 6 III. Körjegyzőségi beosztásának változásai: 1872-1918: Kékkői kj. 7 IV. Közigazgatási jogállása (kisközség, nagyközség, város, tanácsok, önkormányzatok stb.): 1872-1918: kk. 8 VI. Állami anyakönyvi kerületi beosztása: 1895.10.01.-1918: Alsóesztergályi akvk. 9 VII. Külterületi lakott helyek: 1881: Kispatak telep 10 VIII. Megjegyzések: 1895: Kissztracin és Nagysztracin községek kérvényezték, hogy a Nagykürtösi akvk-hez csatoltassanak - felterjesztve 11 ; 1904: Helynévmagyarosítási javaslat: Kishalom 12 ; 1905: Helynévmagyarosítási javaslat: Kishalom 13 ; 1918: Az 1918.12.24-ei antantjegyzék alapján megállapított cseh-magyar demarkációs vonaltól északra a katonailag megszállt területek cseh katonai közigazgatás alatt álltak 1921.07.26-ig, az 1921. évi XXXIII. törvény elfogadásáig, a trianoni békeszerződés ratifikálásáig. 3 194/1872. tvhb.; 2 1883. szabr.; 3 BM 134.179-1905/ll.c, 8306-1906/4Ó1. tvhb.; 4 Szlovákia; 5 194/1872. tvhb.; 6 BM 18.067/1913., 486571913/1. tvhb., NHÉ 1912/49.; 7 194/1872. tvhb.; 8 194/1872. tvhb.; 9 1894. évi XXX///. tv.; 10 1881. szabr.; 11 348/1895. tvhb; 32 NHÉ 1904/21.; 33 5998-1905-77. tvhb.
